Kivántak Vadmalacnak boldog születésnapot. Hogy születésnap, azt értette, de hogy miféle a „boldog”? Ezen kissé eltöprengett. „Tö-töt-tö”, fújta ki két kicserepesedett ajka között, hátha az segit.
Majd megpróbálta befelé szivni ugyanazt.
Mikor nem ment, bokán rúgta, csak úgy, barátságosan a komáját. Csülkön, de humánusan gondolta:
„Te tudod, mi a boldogság?”
Komája nem azonnal válaszolt. Végül kibökte:
„Hallottam harangozni róla.”
Ekkor harangoztak. Azaz csöngettek.
Vadmalac megfordult, s mit lát? Teritett asztalt, bugyborékoló italt a pezsgős pohárban a damaszt abroszon, és pirt a családtagok arcán.
Malacka megszólalt:
„Éljél sokáig!”

Forrás: Lenolaj.hu