Aforizmák

*  Nem próféta az, aki vizet nem prédikál és bort nem iszik.
* A szamárfülnek két határozott előnye van. Az egyik az, hogy nem lehet belőle kocsonyát főzni s így nem rontja el az emberek gyomrát; a másik az, hogy bele lehet görbíteni a legokosabb könyvbe is.
* A katekizmus jóra való restsége mellett kétségkívül van a világon jóravaló restség is.
* A férfira a lelkében következik el a klimaktérium. A félmeghalásnak az a rettenetes napja, amelyet megér mindenki, aki nem pusztán csak Darwin-bizonyíték és amely irtózatosabb az igazi halálnál, mert nem feledést hoz, hanem szakadatlan emlékezést.
* Könnyű szerénynek lenned, amikor dicsérnek. Akkor légy szerény, amikor szidnak!
* Ha a tulajdon lopás, akkor a munkabér minősített lopás.
* Vajon mit szólna hozzá a gólya, ha megmondanák neki, hogy nem ő hozza a gyermekeket.
* A legtisztább lelkű ember is kerülhet olyan képtelen helyzetbe, hogy úgy érzi magát, mint a hermelin, amelyik kilencet kölykezett.
* Mi a halál? Talán az örök tegnap?
* Ingyen csak az ellenségemtől tanulhatok.
* Minden ember annyit ér, amennyi fájdalmat elbírni képes.
* Csak a bolondok becsületesek és a mai büntetőtörvény csak a bolondokat bünteti.
* Az újságíró az igazi „gémlábú sas”. Érzi a szárnyát, de a mestersége arra kényszeríti, hogy repülés helyett csak nagyot lépjen.
* A napamasszony-tragédiáknak és -komédiáknak az oka az az anyavizmus, amely kiirthatatlan a nőből.
* Mi a gyermeknevelés? Küzdelem a saját magunk kiújuló hibái ellen.
* Az ember csak akkor tudja, hogy mennyi boldog házasság volt a világon, ha szorgalmasan olvassa a lapok gyászrovatát.

(Forrás: Nyugat, 1908. 9. szám)

Szerkeszti: Bölöni Domokos