Baricz Lajos: Élem életem
Ha kell, szembeszállok a nagyvilággal,
mely a mának él s a felszínen mozog
és mit sem törődik az igazsággal,
csak a saját tengelye körül forog.
Szükség van, tudom, az elfogadásra,
hogy fogadjak be mindent, ami másmilyen,
s aminek csak lehet, legyek társa…
Kérdem, milyen elfogadás az ilyen,
ha fel kell adnom, mi engem jellemez,
ami számomra érték, ami nemes,
s csak azt tehetem, mit a világ javall.
Nem szeretek én sodródni a széllel;
ki nappal voltam, az maradok éjjel.
Élem életem. A másság nem zavar.
2015. október. 11.
Forrás: A szerző nemrég megjelent, Isteni parázs. 123 szonett című kötetéből
Pusztai Péter rajza