Tóth István: Jelentkezés

Jelentkeztem,
hogy vegyenek fel
maguk közé
a névtelen füvek.
És hallgatva megbólintották
tűfoknyi,
fénylő fejüket.

Vállalom
a rájuk mért hallgatást –
a földet,
ezt a barna, omlós csöndet;
robbanását és kihűlését
a csillagokká pattanó
rügyeknek.

Végignyújtózom most
az egész földön
ölnyi hosszan,
zárt pilláim alatt.
Erdei avarok, szántóföldek
keserű szagát
hozza a hajad.