Kerítés. Foszló hasadék. Lesem
a vénasszonyt, ki lágy eresz alatt
esett vállakkal csügged, s csöndesen
egyetlen tyúknak magot szórogat.

Tán nem is szórja. Marka ernyed el csak,
s üres rostáján a mag hullva hull.
Lentebb a kis kert már halva hallgat.
Egy rózsa szirmot ejt tanácstalanul.

Még szellőcskéknek fonnyatag fodra.
S ím, árnyékok langytejű, sárga bőre
ráncosodik a fehér ház-előre.

A tyúk még csippent, inkább már aludna.
Az este káráll, ült szalmákba fészkel.
S a vénasszony csak áll üres kezével.

1944

*A költő csupán 25 évet élt. Mindvégig tolókocsiban. Szinte természetes, hogy már csak utókora van: felfedezése, irodalomtörténeti értékének-helyének megkeresése folyamatban. Összes verseit/műveit a Bethlen Gábor Református Gimnázium volt könyvtárostanára, Máté István gyűjtötte össze és szerkesztette kötetté Hódmezővásárhelyen, 2016-ban. A költő halála után számos, korábban eltűnt műve került elő (pl. a Bronztükör című verses regény.) A verseiben megnyilatkozó költői tehetségre még életében felfigyelnek, országos lapokban jelennek meg, a rádióban hangzanak el költeményei. Házuknál megfordul Németh László és Móricz Zsigmond is, látogatásuk meghatározó szerepű a költővé érlelődés folyamatában. Az összegyűjtött, végre saját egységére talált életmű a napokban került fel a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. Mindenki olvashatja és kedvelheti – mi is ezt tesszük. (CsG)

Forrás: Vöröss István (1922–1947) összes verse. Magyar Elektronikus Könyvtár