Bigonya: Horváth László
Uráli ciklus (limerickek*)
Szőke a finn, szép a magyar!
„Nyelvrokonok? Miről hadar?
Suméroké rokon,
Sőt közeli fokon!
Ennyit se tud, maga badar?!”
*
Ébresztett Ulla: – Herää jo!
Kész van a kakashere, jó!
– Ha megenném, Ulla,
Lennék akkor hulla,
S mindenem lenne merev, ó!
*
Keresd fel hamarost Karjalát,
Hallgasd meg lakói kardalát,
Kérd a karjalait,
Dallja el dalait,
Finn eposzt, magyaros balladát!
*
Addig járkált Karjalába,
Belefájdult karja, lába,
Gyűjtött nappal, éjjel
Alázattal, kéjjel –
Nem csoda, ha Darja kába.
*
Tartuban engem az észtek,
Azt hiszem, hülyének néztek…
Kérdeztem: „Mi a sakk?”
Mindegyik kiakadt…
Aligha rakok ott fészket.
*
Azt mondták a jó inkerik:
„Nem kell nekünk a limerick,
Menj vele vótokhoz
Vagy haza, tótokhoz,
Lehet, hogy ők jobban szívelik!”
*
Felhívott egy lány, egy vepsze:
– Jó volna magyar nyelvlecke!
– Legyünk túl a leckén,
Drága kicsi vepszém,
S térjünk át hamar a szexre!
*
Meghívtak magukhoz a lívek,
Lángoltak értem ott a szívek.
„Ne menj el, magyarunk,
Csak téged akarunk,
Kapsz tőlünk hangszótárt vagy tízet!”
*
Ne hagyd cserben a sok számit,
Hiszen rád mind nagyon számít!
Mondják: „Írd már jojkát,
Fene egye fojtád!”
Egy igaz lapp sosem ámít.
*
Várták a kolai lappok…
„Pá, drága római aktok!” –
Szólt az orosz festő.
Többé már nem fest ő.
„Прощайте, кола и лаптоп!”
*
Szaranszkba vár erza, moksa,
Egyikük se perverz muksó,
Ezek a mordvinok
Cseppet se morbidok,
Ne félj, lányom, nincs ott tuskó!
*
Kérdezte az öreg cseremisz:
„Nem kéne magának csere, Miss?
Unalmas angolok,
Én jobban hangolok,
Blattoljon egyszer már velem is!”
*
– Unalom életem Marival…
– Magyarom, legyen csak annyi baj,
Jöjj Joskar-Olába,
Rokonid honába,
Vár reád ezernyi mari csaj!
*
„Figyeljetek, Jóska, Lola:
Vár reátok Joskar-Ola,
Egy angol lány, Meredith
Meg egy csomó cseremisz…”
– Jövendölt a jós, Karola.
*
Nagyot csalódott Tomika:
Belezúgott egy komiba,
Háborog a zűrjén:
„Becsapott a »zürjén«,
Nem komi volt, csak komika!”
*
Zürjén földön, Sziktivkárban
Csalódtam egy KISZ-titkárban,
Pontosabban: agitprop…
Kiderült, hogy fagyit lop,
S eladja egy fiktív bárban.
*
Megtréfáltak a permjákok:
Elorozták a pendrájvot!
Megállj, permi bagázs:
Lesz itt előadás,
Olyat még senki nem látott!
*
– Meglátjátok: egész Permet
Ellepi majd penész, permet!
– Hallgass már el, sámán,
Hangodban szól sátán,
Hagyd el azonnal a termet!
*
Üzleteltünk votjákokkal,
Kértünk tőlük kopját tokkal,
Kérdezték az udmurtok:
„Minek hozzá udmurt tok?
Nem kellene pompás tokhal?”
*
Gazságot műveltem Izsevszkben,
Mondhatnám: nemes bort vizeztem…
Kínálta egy votják
Kvártélyát és kosztját,
Én meg a lányával kikezdtem…
*
Vonzanak engem a vogulok,
S mielőtt nyugdíjba vonulok,
Most jön a kongresszus,
Lesz ebből ott nexus,
Remélem, ezért nem szorulok!
*
Sakkozik-e hát az osztják?
Vagy csupán a lapot osztják?
Játékuknak tárgya
Mindig csak a kártya.
Magukat sakktól megfosztják.
*
Meghívták a hantik Rókust:
„Lőttünk neked egy szép mókust,
Ne vedd tőlünk zokon,
Ha már nyelved rokon…
Feledd nálunk el a lóhúst!”
*
Ott van az Ob meg az Irtis,
Kóstolhattam vadrénzsírt is,
Jól mulattam, Antikám,
Klassz csajok a hantik ám,
S nem bántam, ha nejem sírt is.
*
Ott van az Ob, ott az Irtis,
Elviseltem a halzsírt is,
Otthon hagytam Mancikám,
Klassz csajok a manysik ám,
És némelyik nagyon bírt is…
*
– Nem szeretem már a Jurát,
Vár keleten drága jurák!
– Nem lesz majonéz ott,
Csakis szamojédok…
– Felkeresem hát a Jurát!
*
Északon folyik a Jenyiszej,
Jártam ott – így hívtam – Enyivel,
Beszélt hozzám enyecül,
Válaszoltam nyenyecül,
Szép csaj volt… Érd be most ennyivel!
*
Volt egy lány Tajmiron, nganaszan,
Gyűjtöttem is nála – havasan,
Lediktált egy szótárt,
Minden szóért jótállt,
Ő volt a legjobb csaj magasan.
*
– Belezúgni a tavgiba?
Kisasszony, az volt csak hiba!
– Ő úgy mondta: nganaszán…
Jólesik, hogy maga szán,
De én voltam a nagy liba!
*
Megkértek engem a szölkupok,
Szerezzek én nekik zöld kúpot,
Csak tudnám, minek zöld,
S messze a szölkup föld,
Zöld kúpot szerezni nem tudok.
*
Mondták a szajáni kamassznak:
„Legyen a mai a panasznap!
Megcsal a motorkád,
Indítsd a motort hát!
Olvass be a másik kamasznak!”
*
Felsóhajtott Karjalainen:
Nem kell már a tajga, jaj, nem!
Majd az íróasztal
Otthon megvigasztal,
Hisz a gyűjtés megvan majdnem!” [ÉA.]
*
Megszállott ember volt Reguly,
Tetteit sok vogul regöli,
Izgalmas volt útja:
Rén, hó, fagy és jurta…
Azt mondom erre, hogy „de buli!”
*
A múlt héten Piliscsabán
Összegyűlt sok dilis tag ám,
Már megin’ finnugorok…
Ha ezt hallom, ugorok!
Ősi földünk Takla Makán!
*
Munkácsi és Kannisto
Két nyavalyás kandisznó
Csak szélhámos ugristák,
Mint Budenz, a bugris sváb…
Egyikük se lAngviszt, ó!
*
Csernyecov és becses neje…
Nem jó nekik kecses teve,
S írják: nem a hurál,
Hanem a vén Urál
Volt az őshazánknak helye.
*
Ott hömpölygött Káma, Volga…
„Nem leszek itt gyáva szolga,
Vár reám a hős avar!” –
Lelkesült az ősmagyar…
Nyugatabbra akadt dolga…
*Limerick: Angliában kedvelt, öt sorból álló ironikus vagy komikus célzatú versfajta. A szerző az Édes anyanyelvünk és a Finnugor Világ című folyóiratok munkatársa.
Szerkeszti: Bölöni Domokos
Pusztai Péter rajza