Balról jobb­ra: Bal­la Zsófia, László Noémi, Adorjáni Anna, Var­ga Me­lin­da, Márton Eve­lin, Egyed Eme­se, Tamás Kincső.

A női iro­da­lom hely­zetéről, létéről/​nemlétéről, mi­benlétéről tar­tot­tak kon­fe­ren­ciát a gyergyószárhe­gyi írótalálkozón 2016. szep­tem­ber 16-18-án. Bal­la Zsófia ko­lozsvári származású, Bu­da­pes­ten élő költő(nő) be­ve­zető előadásában leszögez­te, el kell különíteni a női iro­da­lom, il­let­ve nőies iro­da­lom ki­fe­jezése­ket, majd arra a követ­kez­tetésre ju­tott, hogy nem léte­zik női iro­da­lom sőt, talán a férfi­ak tud­nak igazán a női ol­vasóknak írni, a nők pe­dig a férfi­ak­nak.

Koz­ma Mária író, a csíksze­re­dai Pal­las-Akadémia Kiadó főszer­kesztője fel­idézte, ami­kor kezdő író korában először ment be a Nap­sugár szer­kesztőségébe, Fo­dor Sándor és Kányádi Sándor már az elején leszögezték, hogy „az írás férfi­mun­ka”, ezt nem feltétlenül arra értették, hogy csak férfi­ak művel­he­tik, inkább arra, hogy keményen kell dol­goz­nia egy kezdő írónak.

Azt azon­ban több je­lenlévő megállapítot­ta, hogy az előző rend­szer­ben na­gyon pat­ri­archális volt az erdélyi iro­dal­mi élet, sőt talán most is férfi­cent­ri­kus, leg­alábbis ha megnézzük az iro­dal­mi la­pok szer­kesztősége­i­nek összetételét.

Egyed Eme­se De­me­ter Zsu­zsa kérdése­i­re vála­szol­va felhívta a fi­gyel­met, hogy a korábbi történel­mi kor­sza­kok­ban szüle­tett írásokról nem min­den eset­ben tud­ható pon­to­san, hogy ki a szerző, könnyen előfor­dul­hat, hogy egyes női szerzőknek tu­laj­donított szöve­ge­ket valójában férfi­ak írták és fordítva.
Sántha At­ti­la hu­mort sem mellőző előadásában a székely iro­da­lom meglétét vagy nemlétét állítot­ta párhu­zam­ba a női iro­da­lom meglétével/​nemlétével. Sze­rin­te inkább az ol­vasók szem­pontjából beszélhetünk (vagy nem) női iro­da­lomról, vagy­is ha egy köny­vet főként nők ol­vas­nak, az női iro­da­lom­nak te­kint­hető, ak­kor is, ha férfi a szerzője.
Az előadáso­kat és vitát beszélgetések követték, először Láng Or­solyát Adorjáni Anna fag­gat­ta a Tej­szo­bor című prózakötetéről, majd a mo­derátor Egyed Péter kérésére a szerző más természetű (zene, képzőművészet) munkái is szóba kerültek. Aztán Karácso­nyi Zsolt László Noémit kérdez­te, aki inkább a nőies témák meglétére hívta fel a fi­gyel­met – ilyen a szerző Föld című kötete is –, hangsúly­oz­va ugyan­ak­kor, hogy férfi írónak is le­het­nek nőies témái. Ezt követően Márton Eve­lin és Vida Gábor beszélgetés he­lyett egy négy­ke­zest ol­va­sott fel – fordított szer­eposztásban. A je­lenlévők ab­ban is meg­egyez­tek, hogy a követ­kező Szárhe­gyi Írótábor témája a férfi­iro­da­lom lesz.
A tábor ke­retében átadták a Csi­ki László-díjat. A ku­ratórium a díjat Márton Eve­lin­nek ítélte Sza­la­mandrák éjszakái című regényéért, mely 2015-ben je­lent meg a csíksze­re­dai Boo­kart kiadónál.
A Csi­ki László Iro­dal­mi Díjat a 2008-ban el­hunyt költő, író emlékére alapították az írótábor szer­vezői, és kétéven­te osztják ki az adott két évben leg­jobb­nak talált erdélyi ma­gyar iro­dal­mi mű 35 éven alu­li szerzőjének. A díj 1000 euró pénz­ju­ta­lom­mal jár.
Zárásként a tábor női szerzői  (Bal­la Zsófia, László Noémi, Adorjáni Anna, Var­ga Me­lin­da, Márton Eve­lin, Egyed Eme­se, Tamás Kincső) fel­ol­vas­tak írása­ikból.

Forrás: eirodalom.ro

1. Cseke Gábor:
   2016. szeptember 22. 09:13

   Ha jövőre a férfi irodalom is teritékre kerül, igazán nem marad egyéb megtárgyalni valója iróinknak, ezért a szárhegyi irótalálkozó valószinűleg okafogyottá válik…