Dancs Artur: Mondok egy Petőfit…
(„Itt van az ősz, itt van újra…”)
New Yorkban élő Artur barátunk írta egyik tavalyi őszi levelében:
„Előkerestem ezt a verset, amit négy éve szerettetett meg velem egy unalmasnak induló tévéműsor-felvétel.
Méhes Kati ült a rendetlen stúdióban, lekapcsolták a fényeket, csak egy spot világította meg az arcát. Nem emlékszem, miben volt, csak barna és kellemes sárga színek jutnak hirtelen eszembe. És amikor megszólalt, elhalkult minden lárma, minden zaj, sőt, a nesz is elült, és a stúdió is meghitté vált. Ezt a verset suttogta el. Ehhez nem is elég „csak” színművésznek lenni. Olyan gazdag volt. Otthon biztonságba menekített kincseim közt ott lapul az a felvétel…
Nem vagyok versmondó. Semmilyen. Nem hogy jó nem. De bennem volt ez a vers azóta is. És előjött. Két évvel ezelőtt…
Távol Erdődtől és nagyon távol elgyötört lelkem és megtépázott, bolond szívem otthonától, mindezektől függetlenül rámköszönt az ősz. Mindig szerettem, mindenhol. Otthon szerettem az otthoni őszt, a nyirkos reggelt, a ködszagú alkonyt, az avarszínű földet, a füstölgő kéményeket és a festménnyé tarkult erdőt. New Yorkban rajongtam mindig a New York-i őszt, a mézben pirított kesu illatú Broadway-estékkel, a Central Park földszagú színpompájában mogyorót gyűjtő mókusokkal és ellustul mosómedvékkel, a hirtelenjött sűrű szemű esővel együtt.
Most New Yorkban… Kiülök a dombtetőre… És várok…”
*
A Káfé főnix immár hangfájlt is megtűr, s bár most tavasz van, az ismert, őszt idéző Petőfi vers meghitt zenéje örökérvényű élmény számunkra is. Hallgassuk együtt, Dancs Artur tolmácsolásában…
Petőfi Sándor
Itt van az ősz, itt van ujra…
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –
Kedvesem, te űlj le mellém,
Ülj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
(Erdőd, 1848. november 17-20.)
Pusztai Péter rajza
2010. június 2. 20:35
Nagyon jó volt újra hallani a hangod Artúr és természetesen a verset is,hiszen anno még hallottam egyszer a helyi rádióban.Szép emlék.Köszönet érte.
2010. június 2. 21:19
Sajnálom de a New York-i leveleidhez még mindig nem tudok hozzászólni,pedig azelôtt semmi gond nem volt ezzel,de az utóbbi idôben mindig azt írja ki a gépem a képernyôre,hogy:”csak csapattagok írhatnak”,azonban én úgy tudom,hogy annak számítok.Vagy mégsem?!
Még csak annyit a legutóbbi „leveleddel” kapcsolatban,hogy nagyon nehéz jókedvre derüljek mostanság,de Neked ma sikerült az elszavalt versel és a ma meghallgatott,általad feltett dalokkal,amelyek szép idôket idéztek meg.Köszi.
2010. június 4. 18:13
Az utóbbi napok idôjárása inkább az ôszi hangulatot idézik,talán ezért is szeretem annyiszor meghallgatni.Valójában amiért ide próbálok írni az,hogy máshová nem tudok,mert az e-mail címed nem tudom,viszont szükségem volna a segítségedre,ugyanis a tegnap és ma is olyan elektrónikús leveleket kaptam amelyekre nem találok magyarázatot,pedig az e-mail fiókom jelszavát már többször is lecseréltem,megjegyzem nem könnyûre,hiszen a gép is jelezte annak erôsségét.Az elsô két levélben amit megkaptam az állt,hogy én képeslapot küldtem egy híres személynek és köszönik,hogy az Õk szolgáltatásaikat választottam,ami persze nem igaz,hiszen semmit sem igényeltem,sem küldtem senkinek sem. A mai levél pedig nem Nekem volt címezve hanem egy Gombás Katalin nevezetûnek,de ennek ellenére én kaptam meg.Nem értem mi történik,kérlek segíts Artúr ha tudsz.Köszönöm elôre is válaszod.