Egy legendás gyáralapító… * Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései… * Júlia, Miklós és Teréz – a Zsolnay-testvérek mindent elsöprő tehetsége… * Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz *

A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta a családot, így tudtak dacolni azzal a számtalan kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra
Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak világszínvonalú értéket létrehozni úgy, hogy a szükséges feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig a könyvben a gyáralapító lánya, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréz személyes hangú, részben fiktív naplóin keresztül ismerhetjük meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, továbbá belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története
Tolvay Ferenc ihletett hangú, kiapadhatatlan mesélő. Könyvének epikus kohéziója a nosztalgikus emlékezet. A kötet kompozíciója kereek és feszes, a betétek feldobják a művet, nehogy az olvasó elszundikáljon. Lelki fejlődésregény manufaktúraszámlákkal vegyítve, harc egy gyár fennmaradásáért, ez a kerete a műnek. Remek könyv.A szétágazó szálakat mesterien fogja össze az író.
A Zsolnay kód vonzani fogja az olvasót

Összeállitotta: Kerekes Tamás

Alexandra Kiadó

Részlet:

” Az én uram? Oh, nem! Pesti éveink alatt valamennyi nőnek, aki akarta magát, ura volt, de nem volt az én uram.Az én uram csak az lehet, akinek kebléhez varázserővel és feltartóztathatatlanul mindwen rezdülésem, a lelkem és természetem kényszerű vonzódást érez. Minden más odaadás bűn, amely elkövetésénél a sátán röhög, az erosz pedig sír.Hibáztam eddig, hogy hallgattam eddig. Hogy miért nem mondtam el magának? Nem tudom. Addigi életemben csak ritkán ért nemes, mély lelkiségű, jelentős élmény.Jobbára csak közönséges dolgokkal szembesültem,kivéve titkos eljegyzésem rövid egy évét, házasságunk első hónapjait, gyerekeink születését. Az életnek ezek a frissen pezsgő forrásai azonban, no meg az a kevés jó, ami még hébe.hóba csordogált és csöpögött, hamarosan felszívódtak nyomorúságos hétköznapjaim sívó homokjában. Így hát olyan nagy folyó után néztem, amely képes lehet magával ragadni izgalmas partok felé. Annyi ember köszönheti a fejlődését szerencsés véletleneknek. Eddig engem nem ért ilyen szerencsés véletlen.Egyszer, kedves barátom, tréfálkozva „kis Hamletnek” nevezett. De ha lehet, Hamletnél gyávább, töprengőbb, passzívabb, kétségbeesettebb Hamlet vagyok.Az egyetlen pesti barátnőm, Antónia, Mignonnak hívott, mint annak idején Valér is. Ha ezekkel a klsszikus személyekkel egyáltalán összehasonlíthatom magam, akkor az igazság a hasonlóságot illetően valahol a középen helyezkedhetne el, és így legalább Hamlet és Mignon keveréke lehetnék.”

„Nem lesz könnyű feladat hűen ábrázolni a kezdeteket és önarcképet festenem magamról. Túl nagy a kontraszt a között, ami voltam, és amivé lettem: két lélek, mely alig mutat rokonságot egymással. Nem tudom felidézni magamban fiatal éveim ártatlan, romantikával átszőtt naivitását. Megpróbálok leánykori naplómra támaszkodni. Hitelt kell, hogy adjon mindannak, amit magamról el fogok mesélni, még akkor is, ha a ma leírt szavaim nem ugyanazt a Terézt mutatják be, akit maga ismer. A gyárral kapcsolatban egyszerűbb lesz a dolgom, hiszen a hivatalos papírok, a könyvelés és az üzleti levelek sokat elárulnak…
Nem is tudom, mi mindent mondjak el. Azon kell törnöm a fejem, hogyan halásszam ki emlékezetem tengermélyéből mindazt, ami ott nyugszik a fenéken, még ha nem is gyöngyszemek – vagy ki tudja, talán mégis: tán beteg, korcs gyümölcsei egy egészséges kagylónak? Netán beteg lennék? Vajon tudom-e egyáltalán, milyen vagyok, ki vagyok? Talán, ha majd leírom az összes emlékemet, talán ha majd elolvassa hőn szeretett barátom, majd fogja tudni, és elmondja nekem is, ki vagyok. De ehhez le kell írnom családom történetét. Abban körvonalazódik lényem alapja, a családom által és miatt lettem azzá, aki vagyok…
Egy huzamban, egy lélegzettel akarom leírni az életemet. Mindjárt az elején kezdem.”

Történelmi dokumentumokra épülő családi kalandregényt írt Zsolnay-kód címen a Zsolnay-családról Tolvaly Ferenc író, filmrendező, a TV2 egyik alapítója, volt vezérigazgatója és résztulajdonosa. A regény alapvetően Mattyasovszky-Zsolnay Teréz, Zsolnay Vilmos lányának 70 és 90 éves kora közt írt, a család és a gyár történetéről szóló naplójára épül, de egy kitalált történetszállal válik még izgalmasabbá, teljesebbé. A mű elkészültét Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia, Zsolnay Vilmos ükunokája, és Törő István Zsolnay-műgyűjtő is segítette.
A szerző annak a titoknak ered a nyomába, hogy mivel magyarázható a Zsolnayak világraszóló sikere. A történet időben 2010-ben, a Zsolnay Kulturális Negyed megnyitójával zárul.
A Zsolnay-kód elkészültében viszont jelentős segítség volt Mattyasovzsky-Zsolnay Teréz kéziratgyűjteménye. Azt olvasva pedig érezte, hogy ez a történet érdekelni fogja, mert voltak utalások, amelyek a lélekről szóltak, Mattyasovszky-Zsolnay Teréz lelki fejlődéséről, lélekútjáról. Szerinte, ha az ember elindul ezen az úton, kibontakozik egy csoda, egy 19. század végén emencipálódott nő csodája, amelyhez hasonló az Osztrák–Magyar Monarchia területén legfeljebb Bécsben volt elképzelhető. S végül egy még nagyobb csodára fény derült a német nyelven írt 3800 oldalas kéziratban, megtalálta azt a mondatot, ami miatt a Zsolnay-kód lett a regénye címe: „Az édesapám titkos kódja számok és betűk kombinációja”. Zsolnay Vilmosnak tehát igenis volt titkos kódja, hangsúlyozta Tolvaly Ferenc. Azt mondta, a kutatás során kideríttette, hol van ez a titkos kód, de szerinte,ha az olvasó elolvassa a könyvet, maga is feltárhatja a Zsolnay-titkot. (Dunántúli Napló)

Még mindig vannak olyan családok és személyek, amelyekről és akikről – érthetetlen módon – eddig senki sem írt regényt. Tolvaly Ferenc vette a fáradságot és megírta a Zsolnay családét, ami a felszínén egy monarchia-korabeli sikertörténet: művelt polgári család, egy vidéki városban, mesés vállalkozás, de van egy regénybe illő rejtélyük is: a kód, amire a szerző rátalált. Az utóbbi 160 év magyar történelmét is olvashatjuk a család történetén keresztül, amiben a magán- és a közélet szálai összefonódtak. Tolvay Ferenc író, filmrendező 1957-ben született Marosvásárhelyen, és szerepet vállalt a hazai reklám és médiaiparban – az olvasóknak ismerős lehet az El Camino – Az út, a Santiago de Compostelába vezető zarándokútról szóló kötete, amit lélekkalandnak nevez. Most is lélekkalandot írt. A regényben szinte az összes érdekes családtag szerepel. Viszont Vay Ferencz – aki a regény legtöbb szereplőjével ellentétben kitalált személy – egy széteső, elmúló világ képviselője, amiben már egyedül csak a szenvedély lángja lobog: a gyűjtőszenvedélyé, minden más elveszti értékét és értelmét. –
Ám van benne némi áthallás, mert a családom történeti elemei is benne vannak – tette hozzá a szerző. A Vay grófok léteztek, de kihaltak, más családtagok is megjelennek a könyvben, mint például Zsolnay Ignác és Celesztin is.
Végül a címben szereplő kódról az író elmondta, létezik, egy német nyelvű naplóban talált rá, betűkből és számokból áll és egy igazi titok megfejtéséhez vezethet. (Magyar Idők) A regényben szinte az összes érdekes családtag szerepel. Viszont Vay Ferencz – aki a regény legtöbb szereplőjével ellentétben kitalált személy – egy széteső, elmúló világ képviselője, amiben már egyedül csak a szenvedély lángja lobog: a gyűjtőszenvedélyé, minden más elveszti értékét és értelmét. –

Végül a címben szereplő kódról az író elmondta, létezik, egy német nyelvű naplóban talált rá, betűkből és számokból áll és egy igazi titok megfejtéséhez vezethet.(Wágner Rózsa) Több százmillió forintot bukott az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank a Zsolnay Porcelánmanufaktúra lejárt tartozásának eladásán. A követelést megvásárló kormányközeli cég viszont nagyot kaszálhatott az ügyleten. A liberálisok hűtlen kezelés gyanújáról beszélnek.
A jelen
Több százmillió forintot bukott az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank a Zsolnay Porcelánmanufaktúra lejárt tartozásának eladásán. A követelést megvásárló kormányközeli cég viszont nagyot kaszálhatott az ügyleten. A liberálisok hűtlen kezelés gyanújáról beszélnek.
A budapesti Iparművészeti Múzeum és a patinás Párizsi udvar. Mindkettő felújításánál milliárdos megrendelésekre számíthat a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra. Az üzlet többeket vonz, a Zsolnayt egy kormányközeli cég is megszerezné. A West Hungária Bau meg is vásárolta a Magyar Fejlesztési Banktól a porcelánmanufaktúra lejárt adósságát, majd kezdeményezte a Zsolnay felszámolását. Az eljárás azonban nem indult el, csak vagyonfelügyelőt rendeltek ki a manufaktúrához, a szír-svájci származású tulajdonos pedig most törlesztette adósságát.(Hírstart.hu) Több százmillióval tartozik a pécsi Zsolnay Gyár
Hiába rendezte ugyanis a többségi tulajdonos az eddig adósságot, az nem szűnt meg, csak átalakult. A Zsolnay most is több százmillióval tartozik, csak éppen Bachar Najarinak – derítette ki a Pécsi Újság.
Komoly bajban lehet a Zsolnay Gyár – sejteti a Pécsi Újság, ugyanis több százmillióval tartozik – csak éppen már nem az önkormányzatnak, az államnak vagy pénzintézetnek, hanem Bachar Najarinak.
A lap annak járt utána, hogy “mibű” fizethette ki Najari azt a közel 500-600 millió forintot, amiről júliusban még nagyszabású sajtótájékoztatót is tartott. Végül arra jutottak, hogy idén nyáron eladta a háromszintes, exkluzív budai villáját, amit egyébként a híres Simándi József operaénekes örököseitől vett a szír származású befektető még 2011-ben. A nyilvános tulajdoni lap szerint ugyanis az épület új tulajdonosa már egy libanoni származású üzletember.
Ezzel nem is lenne különösebb gond, de a lap szerint a Zsolnay tartozását tagi kölcsön formájában rendezhette Najari. Ez viszont azt jelenti, hogy most neki tartozik a gyár, ráadásul akár kamatokkal együtt. A tagi kölcsönt pedig akár tárgyi eszközök (a cég tulajdonában lévő dolgok, ingatlanok) átadásával is ki lehet egyenlíteni – írja a lap. (via Pécsi Újság)