Két latin-amerikai emlékem fűződik golyóstollhoz.

1.

Schweiger László József akkortájban hunyt el 1985 őszén, mikor megérkeztem Buenos Airesbe konzulnak… Így már nem találkozhattam vele, Argentína leghíresebb magyarjával.  1899-ben született Budapesten, a Terézvárosban, 1905-ben családja Bíró-ra magyarosította nevét; argentínai neve a Ladislao Biro volt . Ő találta fel még itthon a használható golyóstollat (mellyel írni is lehetett – szemben a korábbi ’találmányokkal’, melyek csak pacákat ejtettek) – majd Argentínában fejlesztette ki, ahová a zsidóüldözések elől menekült. Róla is nevezték el – máig a ’birome’  vagy ’biro’ nevet használják  szerte Latin-Amerikában és másutt is (a szóvégi ’me’ a cége nevében is szereplő üzlettársát, Juan Jorge  Meyne-t jelöli) – a jenkik inkább a ’ballpoint pen’ nevet használják . Születésnapja, szeptember 29-e 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában. Sok találmánya volt, egyebek között – a golyóstollhoz hasonló elven működő – golyós dezodor.

2.

Kolumbiában a múlt héten hivatalosan véget ért Latin-Amerika leghosszabb polgárháborúja. A FARC  (a baloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) és a kormány 52 év (!) szembenállás után, egy töltényből átalakított golyóstollal írta alá a történelmi békeszerződést. A FARC-kal kötött békemegállapodás aláírása után Kolumbia második legnagyobb gerillacsoportja, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) is bejelentette, hogy kész béketárgyalásokat kezdeni a kormánnyal. Elképzelhető tehát, hogy végre béke lesz a kokacserjék  és kokainbárók földjén… Kinti misszióm alatt (1999-2003) végig dörögtek a fegyverek, robbantak a bombák, haltak gerillák és az ártatlan emberek. A gyönyörű ország jó kétharmada hadszíntér volt… A konfliktusban több mint 200 ezer ember (!) vesztette életét, s milliók kényszerültek elhagyni otthonukat; a gerillák mellett a hadsereg, és a marxista szervezetekkel szintén szemben álló jobboldali félkatonai csoportok is sok atrocitást követtek el.
Íme, a nevezetes golyóstoll (végső soron Ladislao Biro találmánya):

„A töltények írták a múltunkat. Az oktatás a jövőnket” – olvasható azon a tollon, amellyel aláírták a kolumbiai békeszerződést. Kívánom,  hogy a szerződést minden fél tartsa be, örökre…
Tangózzanak inkább  békés egyetértésben mindkét országban !
(Argentína és Kolumbia a tangó két vezető országa. A mi Mikulásunk – december 6-a – mindkét országban a Tangó Világnapja.)

P.S.
Reményeimet lehűtötte a ’békeszerződés’ aláírását követően megrendezett népszavazás, melyen a kolumbiai állampolgárok többsége nem hagyta jóvá a dokumentumban kifejezett békeakaratot, elsősorban a gerillák felelősségre vonásának elmaradása miatt. Igaz, csak nagyon kevéssel voltak többen az ellenzők, mint a támogatók, de a népszavazási szabályok szerint az előbbiek győztek, így ez a szerződés sem lett történelmi dokumentum. Az idei Nobel-békedíjat ennek ellenére a szerződést tető alá hozó kolumbiai elnöknek ítélték a (szintén) optimista norvég honatyák. (Mint emlékezetes, 22 éve a most elhunyt izraeli Simon Peresz és a korábban meghalt palesztin Jasszer Arafat kapta, de a remélt béke azóta sem jött el a szentföldi olajfák alá…)

1. Kis-Benedek József:
   2016. október 9. 18:30

   Klassz anyag, számomra új infókkal, mindez érdekes tálalásban. Dicséri a szerzőt!