Lakmé

(Zene: Léo Delibes, szövegkönyv: Edmond Gondinet és Philippe Gille)

Az indiai főpap lánya belészeret a gyarmatosítók tisztjébe, ez pedig olyan, mintha Tőkés Itala belezúgna Ioan Averescuba, legalábbis Nilakantha indulatai szerint. Úgyhogy semmiféle koloratúrszopránnak nincs kegyelem: csengettyű ide, csengettyű oda, keleti báj amoda, angol fittség emide, Lakménak pusztulnia kell. Mi pedig elgondolkodhatunk afölött, a zenei spektrum egy másik lépcsőházából véve a példát, melyet némiképp módosítunk is, hogy az jobb-e, ha a mának, vagy az, ha a papának élünk.