Az aljas tettek aljas lelkeket választanak maguknak eszközül. A nemes tettek nemes lelkeket.
Az aljas tettek aljas indítékokkal fogalmazzák meg magukat. A nemes tettek nemes
indítékokkal.
Ha árulást akarok elkövettetni, árulókkal követtetem el.
Ha építtetni akarok, kőművesekkel építtetek.
Ha békét csinálok, gyávákkal iratom alá.
Ha halált kívánok, hősökkel üzentetem meg a háborút.
Mert nyilvánvaló, hogy amikor a különböző irányzatok egyike győzedelmeskedik, az vállalja, aki a leghangosabban képviselte ezt az irányzatot. És ha úgy adódik, hogy a szükséges irány megalázó, az vezet abba az irányba, aki akkor is azt kívánta egyszerű aljasságból, amikor egyáltalán nem volt még szükségszerű.
Épp oly nehéz a megadást a legvitézebbekkel elhatároztatni, amilyen nehéz a leggyávábbakat rávenni, hogy ők válasszák az élet feláldozását.

(Folytatjuk)