Jim Morrison már évtizedek óta halott, de még mindig baj van vele. Delejes figura volt a hatvanas évek Amerikájában: lázadó költő, bőrszerelésbe öltözött istenség, aki gyorsan élt, fiatalon halt meg, s akinek Párizsban hagyott holtteste sem volt egészen rendben-arról nem is beszélve, hogy már oda is a törvény elől menekült.Fénykorában az írók meg a kritikusok majd megszakadtak az igyekezettől, hogy ezt a rendhagyó alakot valahogy sikerüljön beskatulyázni. („Egy angyal a kegyelem állapotában és üzekedő kutya”, mondta róla valaki. Korának legnagyobb amerikai rocksztárja volt, akiről rengeteget írt a sajtó, de életének, verseinek és zenéjének a titkai még most, három évtizeddel később is megfejtésre várnak.

„Kedvesem, fáj, hogy ezt kell mondanom:
tegnap még szerettelek, ma már gyáván elfutok.
Ez csak egy levél, szavakba önteni nem tudom,
nem hazudok neked, nincs miért maradnom.

Még annyi mindent mondhatnék neked,
mégis évek óta írok egy levelet.
Csak egyetlen sornyi hazugság – röviden:
„Már megtanultam élni nélküled.”

Halálom napja a legbensőségesebb magányom.

Ismerem azokat a szavakat, amelyeket még ki sem ejtettél.
Már tudom hová tartasz, mikor még el sem indulsz.
Tudok a féltett titkaidról, amiket mélyen elrejtesz.
Mindent tudok rólad, kedvesem. Nem vagyok kém, csak szeretlek.”

Jim Morrison megkísérelte tűzbe borítani az éjszakát. A Doors szólóénekesként öngyilkos küldetést teljesítő, keserű szavú igehirdetőként megpróbálta nemzedékét eltéríteni az általa börtönnek tartott társadalmi és szexuális konformitástól. Látnok volt, mester, költő, iszákos és biszexuális mindenevő. Magát és a zenekar többi tagját „ erotikus politikusok”-nak nevezte és makacsul arra buzdította hatalmas közönségüket- a veszélyes hatvanas évek sűrűjében-, hogy törjenek át az érzékelés ajtóin egy magasabb szintű, transzcendens tudatosság felé, s hagyják maguk mögött az elgépiesedő családi kondicionálást. A Doors-koncertek vitték a sámánszertartásokhoz legközelebb a rock közönségét: harci dalok ritmusai lüktettek és az intimitás fokozhatatlan volt. A Doors érezni és érzékeltetni tudta a hatvanas évek végének nyugtalanító, fenyegető légkörét, amely úgy fojtogatott, mint a könnygáz- és tette ezt hipnotikus erővel. A puritán Amerika minden fontos szexuális tabuját kikezdte, és egy frenetikus politikai kirohanásában még magát a bosszúálló Nixon kormányzatot is megfenyegette, tiltakozásra, lázadásra szólítva fel közönségét .Az eladott Doors albumok száma e könyv megírásakor ötvenmilliónál tart, és egyre csak növekszik. Ahogy ő megélte ezeket az időket, az érzékek teljes összezavarásával, de tudatosan- Jim megértette a kor lényegét: az új vallási víziók sorát, a spirituális válságot, a politikai nyugtalanságot, a faji lázadásokat, a merényleteket, és felismerte a ritka alkalmat is a megújulásra. A hatvanas évek ígéretei sosem teljesültek, de egyes kezdeményezések ma már jól láthatóan ebben a korszakban kezdtek körvonalazódni. Így az integráció, az emberi jogok érvényesülése, a „globális falu”, valamint a Kelet és Nyugat közeledése. Jim Morrison lélekben végigautóstoppolta ezt a vidéket, akár egy országúti gyilkos, és rejtélyes módon a Doors-dalok sötét üzenete és nyers üzenete és nyers üzenete még mindig képes megfertőzni minden tizenévest. Van valami borzalmas, mélyen megindító és szörnyű emberi Jim Morrison tragikus történetében. Első pillanatra nem mond mást, mint hogyan tett tönkre a hirtelen jött nagy siker és a rosszul használt szabadság egy fiatal amerikai költőt. De ha kicsit mélyebbre nézünk, meglátjuk, hogy Jim Morrison kezdeti tombolása és őrjöngése átalakult: művészete érettebbé vált, a tapasztalattal együtt megjött a kifejezés pontossága, mely bántó élessége ellenére is szép volt és végzetesen profetikus. Megindító könyv.

„Elvesztünk egy ősi
fájdalom-vadonban
hol minden gyermek
őrült s beteg
minden gyermek beteg
s a nyári esőért remeg.
A jövő bizonytalan, s a vég mindig közel van.

Tudomást sem veszek róla,
de távoli tájakon
már körvonalazódik a halálom.

Megszülettem és halálra
ítéltél.
Nem hibáztatlak”

Cartaphilus Kiadó

Összeállította Kerekes Tamás

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ