„Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött.” 

/részlet/

Belarusz… a világ számára terra incognita – ismeretlen, feltáratlan vidék. „Fehér oroszország” – valahogy így hangzik országunk neve angolul. Mindenki tudja, mi az, hogy Csernobil, de kizárólag Ukrajnához kötik. Beszélnünk kell még magunkról… Narodnaja gazeta, 1996. április 27. 1986. április 27-én, egy óra huszonhárom perc ötvennyolc másodperckor robbanássorozat rombolta le a fehérorosz határ közelében lévő csernobili atomerőmű 4-es energiablokkját. a csernobili katasztrófa volt a XX. század legnagyobb technológiai katasztrófája. a tízmillió lakosú kis Fehéroroszország számára ez nemzeti tragédia volt, pedig a fehéroroszoknak nincs is atomerő- művük. agrárország most is, mint régen, a lakosság többsége falun él. a nagy honvédő háború idején 619 falut pusztítottak el a német fasiszták a lakosaikkal együtt fehérorosz földön. Csernobil után 485 falut és települést veszített az ország: hetvenet közülük már örökre földbe temettek. Minden negyedik fehérorosz meghalt a háború alatt, ma minden ötödik sugárszennyezett területen él. Ez 2,1 millió embert, köztük 700 ezer gyereket érint. a népességfogyás egyik fő oka a sugárzás. a Homeli és a Mahiljoui terület szenvedte meg leginkább a csernobili katasztrófát, itt 20 százalékkal több a halálozás, mint születés. a katasztrófa következtében 50 × 106 Ci* radionuklid került a légtérbe, ennek 70 százaléka jutott Fehéroroszországnak. Területének több mint 23 százaléka cézium–137 radionukliddal fertőzött, melynek sűrűsége itt meghaladja az 1 Ci/km2 -t. Összehasonlításképpen: Ukrajnában a terület 4,8 százaléka fertőzött, oroszországban pedig 0,5 százaléka. Több mint 1,8 millió hektár termőföldön haladja meg a sugárszennyezés az 1 Ci/km2 -t. Mintegy 0,5 millió hektár stroncium–90-nel szennyezett legalább 0,3 Ci/km2 értékben. 264 ezer hektár termőföldet vontak ki művelés alól. Fehéroroszország az erdők országa. De az erdők 26 százaléka és a rétek több mit fele a Pripjaty, a Dnyeper és a szozs árterében, sugárfertőzött területen található… az állandó, kis dózisú sugárzás hatására évről évre emelkedik az országban a rákos megbetegedések száma, egyre több a szellemileg elmaradott, idegi-pszichikai rendellenességektől és genetikai mutációktól szenvedő gyerek… Csernobil (cikkgyűjtemény), Minszk, Belorusszkaja Enciklopegyija, 1996. 7., 24., 49., 101., 149. o. az 1986. április 29-ei mérési adatok szerint magas háttérsugárzást tapasztaltak lengyelországban, Németországban, ausztriában, Romániában, április 30-án pedig svájcban és olaszország északi részén, május 1-jén és 2-án Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Görögország északi részén, május 3-án pedig izraelben, Kuvaitban, Törökországban… * a Curie rövidítése. a radioaktivitás mértékegysége, ma már gyakorlatilag nem használják (valamennyi lábjegyzet a fordító megjegyzése.) Alekszijevics_Csernobili.indd 8 2016.03.07. 20:20:47 9 a nagy magasságba feljutott gáznemű és szálló anyagok elterjedése globális volt: május 2-án japánban, május 4-én Kínában, május 5-én indiában, május 5-én és 6-án pedig az Egyesült államokban és Kanadában is regisztrálták ezeket. Egy hét sem kellett ahhoz, hogy Csernobil világméretű problémává váljon… A csernobili baleset következményei Fehéroroszországban  (cikkgyűjtemény), Minszk, Mezsdunarodnij Viszsij Szaharovszkij Kolledzs po Ragyioekologiji, 1992. 82. o. a 4-es reaktor, a Fedélnek nevezett objektum továbbra is mintegy 200 tonna radioaktív anyagot rejt ólom-vasbeton belsejében. Ráadásul a fűtőanyag részben grafittal és betonnal keveredett. senki sem tudja, mi történik most vele. sietve építették a szarkofágot, a szerkezete egyedülálló, nyilván büszkék is rá a pétervári tervezőmérnökök. Harminc évig kellene szolgálnia. Csak éppen „távirányítással” szerelték össze, a lemezeket robotok és helikopterek segítségével kapcsolták egymáshoz, ezért rések keletkeztek. Ma bizonyos adatok szerint a hézagok, repedések összterülete több mint 200 m2 , ezekből továbbra is jutnak ki radioaktív aeroszolok. Ha északi szél fúj, délen erősödik az urán-, plutónium- és céziumtartalmú szolok aktivitása. Ennél is nagyobb baj, hogy derűs napokon, ha kikapcsolják a fényt a reaktorteremben, fentről beáradó fényoszlopot láthatunk. Mi ez? az eső is becsorog. Ha pedig nedvességnek van kitéve a fűtőanyagot tartalmazó tömeg, beindulhat a láncreakció… a szarkofág olyan holttetem, amely lélegzik. Halált lélegzik. Meddig szolgálhat még? Ezt senki sem tudná megmondani, máig se lehet hozzáférni számos szerkezeti elemhez, így nem tudjuk megvizsgálni, meddig bírja. azzal mindenki mindenki tisztában van, hogy a Fedél lerombollásának az 1986-os állapotoknál is szörnyűbb következményei lennének… Ogonyok, 1996, 17., április Csernobil előtt… nyolcvankét rákos megbetegedést jegyeztek föl százezer fehérorosz lakosra. Ma a következőképpen néz ki a statisztika: százezerből hatezer beteg. Majdnem hetvennégyszer több. az elmúlt tíz évben 23,5 százalékkal emelkedett a halálozás. Tizennégy ember közül csak egy hal meg időskorában, a többi nagyrészt munkaképes korú, 46–50 éves. a legszenynyezettebb területeken az orvosi vizsgálatok során megállapították, hogy tíz emberből hét beteg. Ha a falvakat járja az ember, döbbenten látja, hogy egyre nagyobb helyet foglalnak el a temetők… sok számadat mindmáig ismeretlen… annyira szörnyűek, hogy ezeket továbbra is titokban tartják. a szovjetunió nyolcszázezer sorkatonát és szolgálatba behívott likvidátort küldött a katasztrófa helyszínére, az utóbbiak átlagéletkora harminchárom év volt. a fiúkat meg rögtön az iskola után vitték katonai szolgálatra… Csak Fehéroroszországban 115 493 személy neve szerepel a likvidátorok névsorában. az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 1990 és 2003 között 8553 likvidátor halt meg. Naponta két ember… Alekszijevics_Csernobili.indd 10 2016.03.07. 20:20:48 11 Így kezdődött a történet… az 1986-os évben… a szovjet és a külföldi lapok címoldalára kerültek a riportok, melyekben a csernobili katasztrófáért felelős személyek peréről számoltak be… Most pedig… Képzeljenek el egy üres, négyemeletes házat. lakók nélkül, de a holmijaik ott maradtak, a bútor meg a ruha, amit már nem használhat senki. Mert az a ház Csernobilban van… Pontosan ilyen házban, a halott városban tartottak sajtótájékoztatót azok, akik törvényt ültek a nukleáris katasztrófáért felelős személyek fölött. a legmagasabb szinten, az sZKP KB-ban döntöttek úgy, hogy a bűntény helyszínén kell kivizsgálni az ügyet. Csernobil városában. a helyi művelő- dési ház épületében tartották a pert. Hatan ültek a vádlottak padján: az atomerőmű igazgatója, viktor Brjuhanov, Nyikolaj Fomin főmérnök, anatolij Gyatlov helyettes főmérnök, Borisz Rogozskin műszakvezető, alekszandr Kovalenko reaktorüzem-vezető és jurij lauskin, a szovjet állami atomenergia-felügyelet biztonsági felügyelője. a nézőtéren üresek a székek. Csak újságírók ülnek ott. Egyébként sincsenek itt már emberek, „lezárták” a várost mint „szigorú ellenőrzés alatt álló sugárzási zónát”. Nem lehet, hogy pont ezért választották ki a per helyszínének? Minél kevesebb a tanú, annál kisebb a visszhangja. Nincsenek tévékamerák, nincsenek nyugati újságírók. Persze mindenki azt szeretné, ha tízesével ülnének a vádlottak padján a felelős hivatalnokok, a moszkvaiakat is beleértve. a modern tudományt is felelősségre kellett volna vonni, de odafent csak „gyalogáldozatra” voltak hajlandók. az ítélet… Viktor Brjuhanov, Nyikolaj Fomin és Anatolij Gyatlov tíz évet kapott. a többiek büntetése enyhébb volt. anatolij Gyatlov és jurij lauskin meghalt a börtönben az erős sugárzástól kapott betegségben. Nyikolaj Fomin főmérnök megőrült… az erőmű igazgatója, Viktor Brjuhanov leülte mind a tíz évet, az utolsó percig. szabadulása után családtagok és újságírók fogadták. Észrevétlen maradt az esemény. Kijevben él az egykori igazgató, egyszerű hivatalnokként dolgozik egy cégnél… Így végződik a történet… Ukrajna hamarosan grandiózus építkezésbe kezd. Új fedél készül a csernobili atomerőmű 1986-ban megsemmisült 4-es blokkját borító szarkofág fölé, amely a Boltív nevet kapta. a közeljövőben huszonnyolc ország több mint 768 millió dollárt fordít erre a célra. az új fedélnek már nem harminc, hanem száz évig kell kitartania. Hatalmasabbat terveznek, mert akkora térfogatúnak kell lennie, hogy el tudják végezni az új hulladéktároló készítéséhez szükséges munkákat. Masszív alap kell: valójában mesterséges sziklaaljzatot kell kialakítani betonoszlopokból és lemezekből. aztán el kell készíteni a tárolót, ahová átszállítják a régi szarkofág alól kitermelt radioaktív hulladékot. az új fedél minőségi acélból készül, amely ellenáll a gamma-sugárzásnak. Csak fémből 18 ezer tonna kell… a Boltív az emberség történetében példátlan építmény lesz. Különösen a két védőréteg magassága imponáló: eléri a száz- ötven métert. a kinézete pedig az Eiffel-toronyra emlékeztet… Fehérorosz internetes lapok 2002 és 2005 között publikált anyagai alapján

1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla…

A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek – aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.

Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.

Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.

Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.

Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

Fordította: Pálfalvi Lajos

Európa Könyvkiadó

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ