1944 júniusában, Normandia szövetséges inváziója során egy fiatal katona megadta magát az amerikai ejtőernyősöknek. Foglyul ejtői először japánnak hitték, pedig valójában koreai volt. Jan Kjoung Dzsongnak hívták. Jangot 1938-ban, tizennyolc éves korában a japánok kényszerrel sorozták be a mandzsúriai kvantungi Hadseregbe. Egy évvel később, a halhin-goli csatát követően a Vörös Hadsereg fogságába esett, és munkatáborba küldték. A szovjet katonai hatóságok az 1942-es válsághelyzetben több ezer másik sorstársával együtt újra besorozták. Aztán 1943 elején a harkovi csatában a németek fogták el Ukrajnában. 1944-ben immár német egyenruhában Franciaországba küldték, hogy az egyik Ostbattallion-ban szolgálva erősítse az Antlanti Fal védelmét a Continental félsziget tövénél, nem messze az UTAH parttól. Miután eltöltött némi időt egy brit fogolytáborban, az Egyesült Államokba utazott, ahol senkinek nem árult el semmit. Letelepedett, és 1992-ben halt meg Illinoisban. Egy olyan háborúban, ahol több, mint hatvanmillióan haltak meg, és ami az egész világra kiterjedt, a japán, szovjet és német hadseregek koreai veteránja viszonylag szerencsésnek mondhatta magát. mégis talán Jang példája maradt az egyik legszemléletesebb illusztrációja a hétköznapi emberek tehetetlenségének a történelem mindent elsöprőerőivel szemben. Beevor megkockáztatja azt a tényt, hogy helyet ad annak a vélekedésnek, hogy a II. világháború 1931-ben kezdődött Mandzsúria japán megszállásával. Beevor elsöprő lendületű epopeiát alkotott, a hadtörténészekkel ellentétben nagyon sokat idéz civil naplókból és levelezésekből, így bontja kimondanivalóját. Nagy mesélő. Külön erénye a könyvnek, hogy Beevopr korábbi munkáit, amik a második világháború egyes epizódjairól szóltak és könyv formájában már publikálta őket, nem illeszti be ebbe a könyvbe, így a kötet elkerüli az ismétléseket. Beevor nagy mesélő, de sokat ad a precizitásra is, gondos térképvázlatai révén átélhetjük, illetve pontosabban megérthetjük a cselekményt. A kötet pazar illusztrációk, korabeli fotók tarkítják. Lenyűgöző könyv, mégis el kell mondanom, hogy a titkosszolgálati munka mindkét oldalon csak nagyon halványan dereng fel a műben, mintha a szerző elhanyagolta volna ezt az aspektust, kivéve a Fortritude-epizódot. Budapest ostromát és a magyarországi harcokat is jól ismeri. Megemlíti például, hogy a móri pincéket kifosztónémet katonák közül sokan belefulladtak a borba.
„ Kifinomultabb szinten is folyt az ünneplés. Az Alexander tábornagy, aki éppen Belgrádban tárgyalt Titóval, folytatta útját Magyarországra, hogy találkozzon Tolbuhin marsallal, a 3. Ukrán Front parancsnokával. A megtermett, idős Tolbuchin gazdag fogadást a tiszteletére, és még a Vörös Hadsereg egyik nővérét is elküldte a tábornagy szobájába. Alexander ezt nem találta illőnek, és a nő az ajtón kívül éjszakázott. Nem sokkal vacsora előtt Alexander és Tolbuchin egyedül voltak, az öreg marsall megvizsgálta Alexander kitüntetéseit. Észrevette köztük a cárista Szent Anna rendjelet, a keresztbe tett kardokkal, amelyet Alexander akkor kapott, amikor az I. világháborúban, összekötő tisztként szolgált a keleti fronton. „Nekem is van ilyenem” – sóhajtotta Tolbuchin, és megsimogatta a kitüntetést-, de én nem viselhetem.
Bele lehet szeretni ebbe a könyvbe, annyira jó.

Kerekes Tamás

Gold Book Kiadó

ANTONY BEEVOR (1946) brit történész, hadtörténész a „Sztálingrád, Berlin” és a „D-nap” című nemzetközi bestsellerekben már megszokott lendülettel, teljesen újszerű módon vizsgálja meg az esemény különböző szempontjait.
A legfrissebb kutatásokat és tanulmányokat felhasználva, érthetően és nagy beleérzéssel rakja össze a képet, lenyűgöző narratívával jeleníti meg az eseményeket az Atlanti-óceán északi felétől a Csendes-óceán déli részéig, a hó borította sztyeppéket, Észak-Afrika homoksivatagait, a burmai dzsungelt, a határvidéken tevékenykedő SS-Einsatzgruppékat, a büntetőzászlóaljakba besorozott Gulag-foglyokat, a kínai-japán háború elmondhatatlan borzalmait.
A második világháború 1939 augusztusában kezdődött Mandzsúria peremén, és hat évvel később, Észak-Kína szovjet inváziójával ugyanott is ért véget. Az európai háború látszólag teljesen külön zajlott a csendes-óceánitól és kínaitól, a világ két felén történő események mégis kihatottak egymásra.
A történelem legnagyobb katasztrófája a globális hatásaival sokkal jobban uralta a későbbi generációk életét és világnézetét, mint bármelyik másik konfliktus.
A kötet bár epikus méretekben vázolja fel a történéseket, Beevor könyve egy pillanatra sem téveszti szem elől azoknak az átlagos katonáknak és polgároknak a sorsát, akiknek az életét eltiporta a történelem legborzalmasabb háborújában szabadjára engedett titáni erő.
„A Második Világháború” című ezen kiadványt a történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk. Ebben a kötetben a brit elbeszélés történetének aranykora lelhető fel a hadtörténész, az elbeszélés mestere tollából, aki ebben a 768 oldalas könyvében „páratlan ügyességgel vegyíti a fontos történéseket a hatásos anekdotákkal.”