Levinschi Szávuly Attila „feltámasztása” (15)

Levinschi Szávuly Attila verseiből / VII. 

 

Megérzés

Hó széle fürdik jeges vízben,
Megkövesedett parton a lábam
Éles karmokat őriz az arcom
Vesztődő időben ráfagyott nyomok

Hópelyhet fogok kezemben puhán,
Nincs is több csak egy,
Testem melegét adom neki hittel
Mégis elolvad.

Függ fenn az ég bemetszett acélként,
Csizmám csobban roppanó jég alján
Már csak víz színén
Fűzfavesszőről rebbenő madár szárnycsapása
Elhal a levegőben

Pedig
Minden olyan tiszta és valószínűtlen,
Mint egy képeskönyv kisgyerekeknek.

Fagyott nyugalmak fala
Csendet szór rám
Halál előtti tömény fenyegetés,
És a hóban egy megkékült nyom.

Emberforma-nincs tovább.

Víz túlsó partja magasból néz le rám
És bámuljuk egymást
A szemem ellát odáig
De fagyott virág van a lábam előtt
És mozdulatlanul áll felettem az ég.

– Apuka,- hallom emlékezet faláról
Leomlani egy hangot,
Kislányé/közben úton valahol nap és éj peremén/
– Igaz, hogy nagy a hétfejű sárkány?
És olyan sok feje van neki?

Szinte félek mert valahol magasan repül
Néma kérdések vízhangja,
És már repedtfazék hangú csattanással
Pattannak az ágak a hidegben.

szavuly3

Levinschi Szávuly Attiila rajza

Önmagamban

Ha csizmám orra megdobja a víztükröt
Véresen hasad ezerbe a jég
Túlparti köveken akad el
Tovafutó repedések szava.

Tömény idő áll őrt
Mohás rönkök alján
Harapásra készen

Víztükör kirakatokban
Kis ázott rongybábuk képzelt kagylógyöngyszem ölén
Állnak ott-
Mi vagyunk.
Lehunynám a szemem, de nem teszem,
Vigyázok ránk.
Félek, hogy valaki követ dob a víztükörre.

Lélekharang süket csöndje
Ezernyi hullámot vet
Kettétört képzeletek mélyén
Emlék röpte akad
Élesre fent jelen peremén.
Bezuhanóban a lét szeme

Lehajolok sokadszor.
Mutatóujjammal
Emberlétnyi mélységben írom a szót
Kifehérült hóba:
„veszélyes”

És lábam nyoma messze hátam mögött marad,
De lőttem a táj még ugyanaz.

Aztán látom arcod
És az eszembe juttat téged
Messze előttem;
Rájövők, hogy elfelejtettem azt is írni „erő”
És eltűnök a fogyó idővel

Jönne, hogy visszaforduljak
Árnyékodra írni valamit, guruló rögök élére állva
Oly nagy a kockázat!

– Anyu,- kérdezem, nem tudod mikor halt meg
Mohamed próféta?

/Közli: Szente B. Levente/

2016. november 22.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights