Ismerősöm meglepte magát, és nem feltétlenül születésnapján, egy karórával. Jó márka, rátartian mutogatja. Azzal kezdi, hogy igazi búváróra, háromszáz méteres mélységig megbízhatóan működik. Ne mondd, ámuldozom álnokul, csak azt nem tudom, kerülsz-e valaha olyan helyzetbe, hogy háromszáz méternyire merülj valamelyik tengerbe vagy óceánba. Erre ő megnyugtat, addig se merült, ezután se, azt is elsuttogja, hogy biz a kutyaúszást leszámítva mással nem boldogul a vízben. De csak ha derékig ér! És akkor minek a búváróra? – csapok le rá hirtelen, ám ő nem zavartatja magát. Hát mert különleges és ilyen nincs még egy Udvarhelytől Keresztúrig! Nem tudtam ellenállni, mondja, a nagyváros kirakatában láttam, és földbe gyökerezett a lábam. Víz- és mélységálló, ezt már tudod, de nem csak. Egy kovácspöröly csapását is kibírná, a szerkezet tokja titánötvözetből készült, a lünetta (amit mindközönségesen „üvegnek” vagy „plexinek” mondanak) extrakemény zafír, ráadásul egy atomsugárzás esetén is tartja a frontot! Ha most lehajítanának egy atombombát itt a közelben, a szerkezet még azt is kibírná. Valóban tökéletes, mondom erre én, de ha az ember, az emberiség netán belehal a nagy kísérletbe, akkor mi haszna az őt tökéletesen túlélő tökéletes technikának? S ezzel máris a lényegre tapintottam. Rabul ejtett valamikor még a huszadik században vagy annál is régebben az adott kor szintjéhez mérve mindig lépéssel előbbre járó technika, és mi azóta se tudunk szabadulni igézetéből, legfönnebb ha a tökéletest a tökéletesebb váltja. Csak az a kérdés, fokozható-e a tökéletes, a szó s amit jelent? A Holdra szálló Apolló 13 űrhajósának csuklóján egy tökéletes Omega időmérő volt. Nemrég találkoztam egy középosztálybeli hivatalnokkal, akinek szintén Omega karórája volt. A szillogizmus ezúttal becsap, a következtetés hamis: hogy akkor tehát az űrhajós és a hivatalnok egy és ugyanaz a személy! Nincs szó erről, viszont az is tény, hogy az emberiség merőben új ötvözeteit és szerkezeteit a bolygóközi térben vagy az óceán mélyén, a Mariana-árok tizenegyezer méteres mélységében tesztelik, és aztán piacra kerülve mindez köznapivá válik. A búváróra megszerzése szárnyakat adott ismerősömnek. Különleges laptopjával meg lehet szkájpolni az egész Naprendszert (lehet, hogy közben a skalpolásra gondol?) Ha a Plútón lenne egy hasonló laptop bekapcsolva, mondja, jelzéseit, a képeket ő itt a Földön tudná fogni. Elméletileg, teszi hozzá fontoskodva, mert a gyakorlattal várni kell még legalább az első Plútó-expedícióig. Tökéletes és egyben fölösleges? Okostelefonom ötven, az is lehet, hatvanfunkciós készülék. Az alkalmazásokkal följavíthatnám százig. Ettől függetlenül szinte csak az alapfunkciókat használom, amiért lényegében a telefont föltalálták Puskás Tivadarék. Ha hívnak, belépek a vonalba, ha én akarok hívni valakit, beütök kilenc számot és hallózom. Vagy sms-elek, de ritkábban. Én még a régiek kultúrájával-ízlésével úgy vélem, legjobb kommunikáció az élő szó, a hallható beszéd, a leírt szöveg. A többi csak játék, amin a fél világ, netán az egész reggeltől estig a telefonján lóg.