Levinschi Szávuly Attila verseiből / X.

 

Álom

Maroknyi időre jöttem csak hozzád
Át végtelen idő roncsain,
Hogy megnézzelek, amint ott fekszel,
Fehér ágyban fehéren
Beteg vagy és nagyon szép

Ajtó csapódik valahol félemeleten
Most már a szemedbe nézek
És tudom, meg kell köszönöm neked,
Hogy behunyva a szemem
Egy pillanatra
Téged látlak.

 

Kép

Hegyet járni, patakot,
Csörgedező hűs habot,
Menedékház előtt este
Ránézni a sötétségre,
Teát főzni egy bögrében,
Neszez egy gyík lent a fűben,
Mohos sziklák oldalát
Festi veresre a láng.

Belebámulni a tűzbe,
Ős-érzelem tör felszínre.
Zokni szárad az ágon,
Körülötted barátok.
Összeborulva énekelsz,
Hálózsákra leheveredsz.
Hátrafeküdni a földre,
Felnézni a szeretődre,
Tűz világol körbe- körbe,
Kinyújtott kéz közelképben.
Megragad a tűzvarázs
Zsarátnokba omló láng
Égig pattognak a szikrák.

Berohanni a fák közé,
Bagoly rebben fejed fölé,
Hűs tisztásra néz a holdfény,
Mezítláb harmatos füvén,
Csillag világol arcodon,
Virágpor van alakodon,
Birkózni odalent a fűben,
Harmatcseppek a testeden,
Érezni a bőröd selymét,
Mindent, ami hiányzik még.

 

Kezdet

Csak gyertyaláng,
Libbenő árnyék, finom vonal testeden
A fény.
Meztelen,
A vágyban elmerülni
Szemedben.
Simuló ujjhegy nyomán
Bőrödnek harmatán
Felsejlő harmóniák.

 

Töredék

Lassan már állnom is nehéz,
Távolodó alakoddal játszik a messzeség.
Vibrálón játszik
Mint forró nyárnak delén a tarló fölötti ég
Viharelőttiség.
De ez már nem ide tartozik, hisz honnan a vihar?
És főleg miért?
Kérdések
Melyek eleve kizárják a lehetőséget
Csak azok boldogok –  mondod,
Akiknek a szívük tiszta
Mert ők meglátják,
Bizony meglátják.

/Közli Szente B. Levente/

 

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ