Cselényi Béla: Az anyanyelv határai

I.

mély letargia
fekete depresszió
kölcsönszavak mind

 

II.

eufória
szplín trauma sokk mámor
magyartalanság

 

Budapest, 2016. XII. 28.

2016. december 30.

2 hozzászólás érkezett

  1. Vasi Ferenc Zoltán:

    Tisztelt Cselényi Béla úr!
    Magyartalanság helyett talajtalanság-ot írtam volna, bár, itt, lévén vendégolvasó, otthonomban, hazámban talajtalan vagyok, jogfosztott, háztalan, fiammal hasztalan találkozhatnékom van, stb.
    – s ha már a depresszió után mámor, hát borral vigad a magyar (nem én, magyarságomra ugyan büszke volnék, de annyit vétettem és annyit vétettek ellenem —
    Néhány sora látja ennyire érintett. Köszönettel:Vasi Ferenc Zoltán, Tata

  2. Pusztai Péter:

    Érzelmeitek átérzem. Néha átérzem szavaitok őszinteségét is. Balla Zsófia a természetes külvilág optimista búcsúzását látja egy koporsóban. Az utolsó szó jogán
    a remény a mi életünk.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights