Szobrász és költő
Új évre J. Gy.-nak

Kőből faragnak a szobrász urak,
A költő meg szóból verset farag.
Oh, könnyen enged ám a kő s a szó,
Csak az ember, az nem faragható.

Így volt — hiába érte haragunk —
Mióta szobrot s verset faragunk;
És így lesz! Újat az új év se hoz.
Ne is hozzon, csak vigye ami rossz.

Vagy hozzon bár, de hozzon új erőt,
Űj ihletet, új művet, új — vevőt:
Hogy a szobrász ne mint szobor henyéljen,
S hogy a költő a költésből megéljen!

Forrás: Vikár Béla: Nevető rímek. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapest

Szerkeszti: Bölöni Domokos