Hangyasav / Oţet de furnici

a nagy fiúk vezettek be a hangyasav előállításának műveletébe, a legelső leckék egyikeként, amikor velük együtt járni kezdtem az erdőt, mert illedelmes viselkedésem jutalmaként szüleim engedélyt adtak a halas bugylibicska viselésére; lénia hosszúságú élővesszőt nyestem, amiről apránként letisztítottam a leveleket, majd ajkaim közé vettem, jól benyálaztam, majd korábban egy bottal feltúrt hangyabolyra fektettem (az öncélú gyermeki kegyetlenség néha odáig ment, hogy vandál pusztítást eredményezett, ma emiatt már jóval kegyetlenebbül sújtanám a kezemet, de akkor még se kegyetlenséget, se rosszaságot nem láttam az egészben, játék volt csupán);
ámde nem mindenik hangya termelt hangyasavat; rá kellett találni a megfelelő bolyra, amelyet jókora vörös hangyák laktak, s csípésük olyan kegyetlen fájdalmat okozott, ami csakis kétségbeesésükkel magyarázható, védőosztagaik a vesszőre támadtak, mások viszont a levelek alatti ösvények védelméből villámtámadásokat intéztek lábszáraink ellen, kiváló harcosaik voltak, akik nem tudták, mint jelent a kegyelem;
amikor rájöttek arra, hogy számukra a vessző nem jelent veszélyt, sietősen visszavonultak, hogy mentsék jókora tojásaikat, visszaszállitsák őket a föld alá, ami történt, az viszont már megtörtént, a hangyasavat sikerült megszerezni, s ha a vesszőt nyelvünkhöz érintettük, érezhettük a nyállal vegyült savagnykás izt;
csípős ecetíz volt, a gyermekkor íze

Fordította: Cseke Gábor

am deprins tehnica preparării oţetului de furnici de la cei mai mari, era printre lecţiile de iniţiere la primele ieşiri la pădure cu ei, după ce îţi câştigai de la părinţi dreptul de a avea celebrul briceag cu plasele în formă de peşte drept răsplată pentru dovezi de cuminţenie:
tăiam un lăstar cât un liniar de şcoală şi-i retezam frunzele cu migală, îl treceam prin gură şi-1 umezeam cu salivă, după care îl aşezam pe muşuroiul stârnit mai înainte cu un băţ (de multe ori cruzimea gratuită de copil mergea până la stricăciuni vandale, azi mi-aş da peste degete cu o cruzime ceva mai mare, dar atunci nu părea nici rău, nici crud, era doar
o joacă);
dar nu toate furnicile ştiau să prepare oţet, trebuia să cauţi muşuroiul potrivit, cu furnici mai mari, roşcate, care muşcau cumplit de dureros, ca în disperare, desanturi de apărători se repezeau la lăstar şi altele, învăluite, pe potecile lor de sub frunze, atacau fulgerător la picioare, aveau soldaţi destoinici şi nu cunoşteau noţiunea de cruţare;
când îşi dădeau seama că lăstarul nu reprezintă o ameninţare, se retrăgeau grăbite să salveze ouăle mari, să le ducă înapoi în subterane, dar lucrul era deja tăcut, oţetul era gata, dacă puneai lăstarul pe limbă, simţeai gustul acrişor al amestecului de salive,
gust înţepător de oţel, gust de copilărie

Forrás: Oțet de furnici. Poeme în proză. Editura Ardealul, Tg. Mureș, 2016 / A  Lucruri mărunte, copilăreşti – Apró, gyerekes dolgok c. ciklusból