(szeszélyes napló/2)

Ünnepelni méltó Jánosunk szeret ám levelezni. No, nem akárkivel, de akivel érdemes, azzal eldiskurál, annak kitárulkozik. A szalontai iskola éléről Máramarosszigetre távozott egykori debreceni iskolatárs, Szilágyi István professzor ilyen ismerős, egy korábbi életszakaszból. Ő a költő legelső biztatója, erkölcsi támogatója.„Az angol nyelv jobbadán egytagú szókbul áll, melyek flexió által sem válnak több tagúakká, hanem „á la Samu nadrág” maradnak. Mi pedig egytagú szavainkat is addig ragozzuk, mig négy-öt tagú nem válik belőlük s innen a nehézség angolból szót szóval, sort sorral, mértéket mértékkel és rímet rímmel visszaadva fordítni. ” (Arany János levele Szilágyi Istvánnak, 1845)

*

„Uj év óta casinónk van. Tánczvigalmunk ez ideig kettő; még ugyanannyi, ha Concordia el nem hagy. Az idegenek mondják, nem hittek volna ennyit Szalontáról. A város piaczi, úgynevezett sóház épülete, mely múlt évben újonnan épült, tanyája az egyesületnek. Jelen év még a zsidó bérlőé, mely miatt az egylet szorítva van, de jövő évekre, ha lehet, az egész épülettel rendelkezhetik, s vendéglőt is kapcsolhat a szellemi élveldéhez. Mostan csak egy társalgó, egy tekéző s egy
olvasó szobája van. Tagjai száma 2 pfrt fizetés mellett ez ideig mintegy 80; helybeliek és vidékiek; pénztára, tánczvigalmi jövedelmekkel is szaporodva, cselekvőleg áll. Lapjai e félévre PESTI HÍRLAP, JELENKOR, BUDAPESTI HÍRADÓ, MAGYAR GAZDA S DEBRECZEN-NAGY-VÁRADI ÉRTESÍTŐ; többre azért nem terjeszkedhetett, mert akkor ezeket is csak jó remény fejében előlegezte; jövő félévre azonban a szépirodalmi lapok sem maradnak el, legfölebb az „arszlánlap” szégyenl megjelenni köztünk. Könyvünk még nincs, de lesz. (Arany János levele Szilágyi Istvánnak, 1846)

*

„Körmöm fázik, mert azon egyetlen szobámban, melyet fűttetek, gyermekim csevegnek. A fa szűk, nem mint Mármarosban; telünk liasználhatlan, egy nap eső, másnap fagy, megint hó, megint jó idő, megint sár, megint árvíz.” (Arany János levele Szilágyi Istvánnak, 1846)

*

„Vig eposzomat /az Elveszett alkotmányról van szó – szerk./  Erdélyi visszaküldte, átnézés végett. Igazitnom kellene rajta; de újat írni sem idő, sem kedv; ezen pedig csak a tűz segíthet. Visszaküldöm csaknem úgy, a hogy kaptam, hadd állja ki a sajtó nemesisét. Ha isten éltet, talán még engesztelő áldozatot viszek a komikum megsértett istennőjének.” (Arany János levele Szilágyi Istvánnak, 1847)

az Aranykor Egykori Lovagja