Gergely Tamás: Nyilas idők
Georg Klein emlékére
„Te láttad, hogy elvezették őket?” – kérdezte komája megbabonázva.
„Igen.”
„És nem rohantál oda, hogy kiszabaditsd őket?”
„Mindannyiunkat lelőttek volna. A szüleim és engem, aki a sárga csillagját eldobta.”
Vadmalac komája állt elképedve. Ő nem került ilyen helyzetbe, most éli át.
„Azalatt te mit csináltál?”
„Álltam a frissen pakolt csomaggal az ölemben, földbe gyökerezett lábbal.”
Arról már beszámolt, hogy meleg holmit tett a dobozba az anyja, és a frissen készitett palacsintát, a kedvencét.
„Egy egész ország nyilas volt. Elhajtották őket ismeretlen cél felé.”