Gergely Tamás: Eszi a szavakat
Vadmalac szívta vissza a szavait. Amiket kimondott, s amiket csak kigondolt. Komája ámuldozott, hogy mentora szavakat reggelizik. Mert úgy nézett ki a dolog.
Mivel a szája tele volt, inkább jelbeszéd segitségével értekeztek – komája a szeméből olvasta ki, hogy Vadmalac szenved, annak a gyomra irányába tett mozdulatából értette meg, hogy gyomoridege megint eluralkodott rajta.
Rajta, s a helyzeten.
„Megint e régiben vagyunk?” – tette fel a kérdést.
Pusztai Péter rajza