Hol Isten áll ott nem vetülhet árnyék
a házra ahol teremtmény lakik
ott béke van és suttogások vannak
és hitből ácsolt egyszerű ladik
mely vesztegel a világ egyik partján
a másikon már ott vár rád a csend
és evezője megcsobban a létben
ha indulásra kész vagy idebent.

*

A béke kékje ott ragyog szemedben
és szívedben is kék harmóniák
és tenyeredben ott lapul a lelkünk
s mi rettegünk mint szeppent kisdiák
mert hatalmas vagy mint maga a jóság
s mi emberek aprók és vétkesek
mi marjuk egymást – kutyában a bolhák
és mellkasunkon apró szúrt sebek
de mégis mindig törekszünk a jóra
hogy élhessünk szent törvényed szerint
hogy átadhassuk létünket a csendnek
ha ránk záródnak áldott ujjaid