Mivel a reggelt szinte mindig egy jó káféval kezdem, ma sem tettem kivételt, és kedvemre valók voltak a színésznők után kujtorgó költők. A cím és az első mondat szekszárdi vonatkozásai okán írok most…
1. Sokan úgy tudják, Babits írta e szavakat: „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”, pedig nem – ez a verssor Karinthy Frigyes nevéhez kötődik, aki „Így írtok ti” című antológiájában így rajzolta meg Babits irodalmi karikatúráját:
„BABITS BIHÁLY a klasszikus
Született Szegszárdon: néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy “Szegszárdon Születtem, Szinésznőt Szerettem” című leendő versében az alliterációt elrontsák. Már hatéves korában egészen fejlett nyelvezete volt: az iskolában fél kézzel harmincezer olyan magyar szót tudott fölemelni, ami “B”-vel kezdődik, míg iskolatársainak a fáradtságtól már kilógott a nyelvezete. A fogarasi elemi és a verseci főgimnázium nyolc osztálya jártak beléje, azonkívül nála végzett a budapesti tudományegyetem filológiai fakultása. Majd a technikára került, ahol több szabadalmat nyert, újfajta alumínium ige-kötők-, szó-csavarok- és kettősfedelű mondatszerkezetekre, melyek Edisonnak “A modern verstechnika vívmányai és a villamos nagyanyacsavar” című munkájában is fölemlítvék. Nyersei nyőleg a Nyugatnál nyelenteknyeg…”
A verssorok idézőinek döntő többsége különben Babitsot tartja szerzőnek. Karinthy zsenialitásának ékes bizonyítéka: paródiáját elfogadták igazinak… sőt: még az igazinál is igazibbnak.

2. Színháza – magyar kőszínháza, saját társulattal – tudomásom szerint sosem volt (nem csak a székhely, a megye is ’színháztalan’), így szekszárdi – régebben: szegszárdi – színésznőt nemigen szerethetett senki… Pontosabban: szerethetett, de csak 1983 óta és csak németet – ugyanis a városban működik azóta a Magyarországi Német Színház (németül Deutsche Bühne Ungarn), Magyarország egyetlen állandó, német nyelvű színháza, egyúttal Tolna megye egyetlen kőszínháza (egy 1913-ban épített mozi utódaként). A magyar nyelvű színi előadásoknak (vendlgszerepléseknek) a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyet.

3. Száznál többször utaztam el Szekszárd mellett (a város nevét csak 1903 óta írják így, addig Szegszárd volt) a 6-os főútról letérve, mikor Siklósra mentem szüleimhez; sokszor be is ugrottam a városba (kitűnő fagylaltot mértek a főtéren – a Béla király téren – a cukrászdában) . A kolostor- és város-alapító I. Béla kultusza mindent überel – az uralkodót itt temették is el. A város költője is inkább Garay János, semmint Babits Mihály (aki inkább átutazó ’jöttment’ volt a városban, hiába született ott; szobrot is csak születése után jó 90, halála után 30 évvel kapott, a róla elnevezett kultúrház csak 1970 óta áll). A régi gimnázium is Garay nevét viseli (Babits pár tanévet tanított itt – gimnáziumba a pécsi cisztercita Nagy Lajos Gimnáziumba járt, melynek padjait magam is koptattam).