A kötet borítója – Siklódy Ferenc munkája

A négy évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt Rafi Lajos a kortárs erdélyi cigány és magyar irodalom sajátos, kettősségében őrlődő, felkavaróan érzékeny és erős hangú alkotója volt. A Polis Könyvkiadónál a napokban megjelent kötete már ismert versei mellett mostanig rejtőzőket is felvonultat, magyar és cigány nyelven írtakat egyaránt.
A kötetet a költő barátja és értő kritikusa, Ferenczi Attila mutatja be, a kivitelezésben közreműködő Siklódy Ferenccel és Ferencz Zoltánnal karöltve.
Március 3-án, pénteken, 18 órától minden érdeklődőt várunk szeretettel!” (Gyergyószárhegy, kultúrotthon Cika-terme)

Rafi Lajos versei elé

Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó Gyergyó-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejteni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus életérzés ott lappang talán minden versnyi lélegzetvétele mögött. Nem véletlen, hogy Rafi Lajos vers-világát egyszerre a cigányság motívumai, a magyar irodalomból merített toposzok és a mitologikus, illetve keresztény hitvilágból azonosított archetípusok szövevényes rendszere szervezi. A korábbi versekben a költő mint cigány próbálja bádogos mesterként, férjként, apaként, Isten hívőként és földhöz vert csodaként igazolni önazonosságát, míg a késői verseiben a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság determináló jövőképét vetíti előtérbe, amilyen a kimért lét, a betáblázottság, amitől nem tud másmilyenné lenni. Átütő versekben manifesztálódik a négy fal, a keresztre feszítés, Auschwitz és a koporsó motívumainak szorongásos hangvétele, ami sorsszerűen vetíti elénk Rali életének tragikus befejezését. S ennél átütőbbek csak az anyanyelven írt versek – a magyar irodalmi szókapcsolatok hiányában.

Ferenczi Attila

Rafi Lajos

1970-ben született Marosvásárhelyen. Egyéves koráig a nyárádmenti Jobbágyfalván élt rézüst-készítő cigány őseivel, ahonnan az apa családjával együtt áttelepült Gyergyószárhegyre. Rafi a szigorú etnikai tradíciók ellenére 1989-ben a gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Líceumban leérettségizik. Ekkor már házas. A megélhetési gondok miatt az apa bádogos mesterségét kell folytatnia, s eközben írogat. A magyar többségi kisebbség és a cigány hagyományok közötti különbségek, meg a kétfelé történő kötődések között őrlődő költő többször is a gyergyótölgyesi elmegyógyintézetben talál menedéket. Első kötete, a Földhöz vert csoda 2007-ben a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Budapesten Kemény István ajánlásával, amely Owe Berglund fordításában Stockholmban is megjelent svéd nyelven. Számos magyarországi, erdélyi és svédországi könyvbemutató, felolvasóest után 2012-ben jelent meg Az élet számlája című kötet, amely vitathatatlanul előrevetíti végzetét. Hatgyermekes apa volt, amikor 2013. június 24-én hajnalban, ismeretlen körülmények közt, a Gyergyóditró felől közlekedő vonat halálra gázolja.

Forrás: a Polis Könyvkiadó Rafi-kötetének fülszövegei

1. Klein Ágnes:
   2017. március 1. 16:03

   Sok sikert kivánok a könyvebemutatóhoz!
   Gratulálok az elegáns fedőlaphoz. Csodálatos, mint Rafi Lajos költeményei.