Gergely Tamás: Ünnep
Vadmalac komája kissé pityókosan állított be, s nem egy, hanem annyi zászlóval, amennyien voltak. Lettek. De annyira kalimpált velük, hogy Vadmalacnak rá kellett szólnia:
„Még kiszúrod velük a gyerek szemét!”
Jó, a koma megértette, s összegyűjtve letette a zászlókat a bejárati ajtó mögé. Csak dünnyögve ellenkezett, azt is az ellenkezés kedvéért:
„Ünnep van, nem?”
De mert maradt még benne kis, a visszautasítás generálta indulatból, a zászlókra bökve gúnyosan megkérdezte:
„Vigyem fel őket a padlásra?”
Értette Vadmalac a komáját, ezért így zárta le a szóváltásukat:
„Gyere, meghívunk egy ünnepi ebédre.”