A víz – mondja Vadmalac, mint egy kinyilatkoztatást.
Maga is meglepődött, azon, hogy kimondta, azon, hogy megfogalmazódott benne.
Az úgy történt, hogy komája összehordott hetet-havat, s azzal zárta a zavaros szóáradatot, hogy ő egy svájci erdőben szeretett volna születni, bankár szülők gyerekeként.
Vadmalac arra gondolt, mi számára a legfontosabb, s kimondta ott, a konyhában, többek előtt.
Komája csak nézett. Jó, a víz, mindenik általa megtapasztalt erdőben volt víz, ráadásul csapvíz.
„Azt el tudod képzelni – kezdte erre Vadmalac a mondókáját, mely az empátiára való felkészítésre törekedett -, hogy a viz hiánycikk?! Vannak olyan erdők is…”
Nem, komája erre nem gondolt…

Forrás: Lenolaj.hu