1. A magyar költészet bányáinak egyik bányásza vagyok. Szinte minden bányatulajdonos bányájában fölfedeztem egy-két, néha több értékes vagy értékesebb aranyrögöt, amelyet érdemesnek tartottam szemügyre venni, értékelni. Az egyik legfontosabb értékelési szempontom szerint a megtalált kincs világosan tükrözi önmagát, nem kell gondolkodnom azon, hogy mit is akar mondani nekem, mert világosan tudatja velem, mint ahogy a legegyszerűbb, kevésbé szakértő keresgélő is észreveszi azt, hogy ez egy nagyon szép aranyrög, amit másoknak is meg kell mutatnom, mert valamilyen érzést ébreszt bennem a hitelességével, a sugárzásával, a formájával, a természetességével. Sajnos, ritkán bukkanok ilyen értékes kincsekre.

2. A tömör, művészi közlést szereti ez a költészet. Iparkodom, hogy megfeleljek ennek az elvárásnak.

3. Költőink érzést éltető alkotásai, költői írásművészetünk legsikerültebb darabjai voltak és lesznek a példaképeim.

4. Avatott esztéta még nem vette szemügyre legjobbnak tartható költeményeimet.

5. A helytörténeti kutatás szinte kiegészíti, néha fölváltja az irodalom felé hajló tevékenységem.

6. Mindenekelőtt magam szórakoztatom, amikor félrevonuló magányomban írogatok, miközben néha arra gondolok, hogy hátha másoknak is örömet szerezhetek. Nem foglalkoztatnak az olvasók visszajelzései, de jólesett, amikor megdicsérték egy-két írásomat.

7

Komán János: Fiatalító álmok

Mindenütt kedves angyalok:
ha látom, forr a vérem.
Nem hiszem azt, hogy meghalok,
és jó e hittel élnem.

Ha néha vele álmodom,
gyerekkoromban járok.
Viszik, viszik a táltosom
fiatalító álmok.

Pedig ez kedves tévedés –
tudom, de nem sajnálom.
Megcáfol minden ébredés:
legalább legyen álmom.

Gazdag ajándék énnekem,
ennél többet sem kérnék.
Úgy éltem le az életem,
mintha én mindig élnék.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ