”A büdös nem lehet szép!” – kurjantotta Vadmalac komája, úgy, hogy még az utcára is kihallatszott.
A virágokról beszélgettek, vasárnap délután, éppen hogy ebéd után.
Vadmalac számára az ilyen kategorikus kijelentések megszokottak voltak, komája is, munkahelye is ennek a biztos morálnak felelt meg, de ő meg sose adta fel, mintha küldetése lenne, valamiféle magára vett, maga által választott.
Úgyhogy nevelő akcióba fogott:
“Látod – mutatott rá a teraszon sorjázó büdöskére – Malacka ezt választotta ide, mert szép. Miközben büdös is.”
Hát szó, ami szó, különös egy virág, a tehenek is mesze elkerülik. Be nem zabálják.
“Szép” – hagyta helyben Vadmalac megállapítását – de magában a 48-ból nem engedett…

Forrás: Lenolaj.hu