Demeter József: Csavarintások / 3

Pad

Már csak a pad –
Ül, gubbaszt egymagában,
Bokáig érő levelek
Szmogosabb honában.

Szürke pocsolya a
Nap – saját vak tükrében.
Önmagán caplat az út,
Lábnyoma egetlen égen.

Szúrós, hideg eső
Szögecseli a földet.
Rímtelen éveidnek
Október sem örvend.

Ha jön a tél – s
Önmagát elfehérli,
Csordáit a köd
Hová decemberíti.

Még két-három hónap, és!
Vendéged lesz a Pad –, hogyha
Nem áltat. Rád ül, mint a ki-
Kelet. Ragasztósan várjad!

2017. május 8.