Albert-Lőrincz Márton: (Navigare necesse est)

Szindbád kívánsága
 
Nem kell hajó, hiszen száraz a tenger,
csak jó bocskor, jó karimás csizma kell,
és jó iránytű, ködökre féltékeny
észerő, végpontokon átevezzen,
vigyen, átérjen egyik biztos pontból
a másik biztos pontba,
völgyek mélyén, hegyormokon,
fagyzugokon keresztül is,
s szikrázó napon.
 
Necesse est az esti fényben
fölszállni sodrásvizekre,
szél kabátjába belebújni,
hegyek-völgyek fölébe jutni,
ahol a fáradt mosoly fakad,
ahol a víz a földre szakad.

Hadnagy József: Szindbád álmodik

Kell a hajó, bár sekély a tenger,
bokájáig sem ér olykor
Kronosznak az ember,
s kiment divatból a bocskor,

s ki a keményszárú csizma is,
s csupán a szív visel kalapot,
s az észerő mágnesnek hamis.
Mint minden ember, olyan vagyok:

vitorlás tengerről álmodom,
amelybe vizet önt a magasság,
s a csillagok mint biztos pontok
a hajóst a partnak visszaadják…