Ideje lenne már egy kis szünetet tartani ebben a nagy zenebonában, hadd pihenjenek a kürtök és dobok, tenyereteket tegyétek rá szépen a réztányérra, nem árt, ha meglazulnak a húrok hegedűn, nagybőgőn, vonón, lógjon önfeledten a harangkötél, túl sok a zúgás fülben, levegőben, ne hordjátok szét a szórólapokat, engedjétek, hulljanak egyenesen a szemétbe, nyomdából kijőve, s ti, költők, jelöljetek ki egy napot legalább, amikor nem írtok lagymatag verset, pihenjétek ki a semmitmondás fáradalmait, egy hétre maradjatok otthonaitokban, ti, örökös szervezők, ne nyissatok meg semmi fesztivált, kiállítást, konferenciát, túl van beszélve ez a kurta emberi élet, ó, el ne felejtsem a sok politikust, gyertek ki szépen a térre, mint más, egyszerű halandó, gyalogosan, engedjétek szabadon a sofőrjeiteket, hadd tűnődjenek csöndben egy kocsmai pultnál a világ folyásán, gyertek ki szépen a térre, mint más, egyszerű halandó, fontosságotokat hagyjátok otthon, akár egy kopott kabátot, szegre akasztva hanyagul a kijárati ajtónál, a sarokban, gyertek ki saját véleményetek nélkül, keveredjetek el a galambok között, legyetek szelídek, a postáskisasszonyt se riassza senki, hogy hordja szét a fölszólítást, számlát, büntetést, fenyegetést, hagyjatok néki egy csöpp időt, fodrászra, pedikürre, apró gyermekére, ideje lenne már egy kis szünetet tartani ebben a nagy rohanásban, figyeljétek meg, csöndben történnek a legnagyobb dolgok a világon, nem kiabál a fűszál tavasszal, kalapáccsal sem tudnátok visszaverni a földbe, az este is úgy jő, s a hajnal is, szinte észrevétlen, akár a tél, vagy a nyár, ezek a legnagyobb dolgok a világon, nem a parittyakő, s a kilőtt golyó.

(Forrás: Feriforma)

1. Gergely Tamás:
   2010. november 25. 11:16

   Szerintem be kellene adni a világnak egy nyugtatót

2. Dr.Gatty:
   2010. november 25. 16:50

   Én is kérek, én is kérek!!!

3. Art úr:
   2010. november 26. 03:29

   Világgá kellett mennem, hogy rájöjjek, nem is sietek sehová. És hogy a legrohanóbbnak hitt világ cseppet sem rohan, hanem szépen megvár. Akármit is csinálok. Ha csak a kismacskával beszélgetek a sötét hajnali utcán, vagy ha csak belebambultam a napkeltébe a bulváron… Nem tudok az istenért sem elkésni!
   Frici, te jól mondod. De félek, nem kaphatom vissza egyszerre az otthont s a nyugalmat is. Annyira el van ott rohanva mindenki s minden. Szinte restellem, hogy két világjárás közt ráérek nem felejteni.
   De olyan jó, hogy ezt Te írtad most meg. Annyira jó.

4. Elekes Ferenc:
   2010. november 26. 04:04

   A nagyon nagy város hasonlatos a kövér emberhez : nyugodt, olykor lomha, jóságos mosolyú, otthon érzi magát. Csak a csenevész, piperkőc, pattogó, üres tekintetű városok fitogtatják gyermekes módon a horpadt mellüket, sértődöttek és sértegetők, szeretnének kitűnni valamivel, ha nem mással, hát azzal, hogy bokánrúgnak.
   Te pedig érezd jól magad ott, ahol vagy !