Demeter József: Csavarintások / 6
Agg költő édes keserve
Csak a szeme kellene,
Anélkül, hogy
Nézne. A Milyen volt…
Kéklő vers –
Égig nefelejcse.
Csak az ajka kellene,
Hogy másnak
Beérjen. Őrizném
Cseresnyéjét –
Kártevőim ellen.
Csak a nyaka kellene,
Csókok pille
Fészke. Borzongjon
Bele a kert
A tavaszi fénybe.
Csak a két ölelő
Karja – oly nagyon
Kellene, hogy! Akit
Bezár vele,
Nekem köszönhesse.
Csak a melle kellene.
Tenyerem öblében –
Érlelnék, mily
Almákat! Dinnyés földem
Szélén. Másnak.
Csak a hasa kellene.
A meleg, puha párna.
Hajtsa rá fejét
Az éj –
Buja csillaglása.
Csak a lágyéka
Kellene. Hosszú
Combok öble.
Ezért forog a világ
Dűlt tengelyén körbe.
Csak a teste kellene
Már, s! Hogyha szíven
Szólna… Nyaldos
Friss lombot a víz.
Szomjas, őszi fodra. Is.
Pusztai Péter rajza
2017. május 13. 06:19
Gyönyörű „csillaglású” alkotás !