Szente B. Levente: Válaszlevél ismeretlen ismerősnek

ne hidd, hogy
nem félem az Istent –
elébe állok én, lázongva, naponta, de szelíden

mert voltak, vannak még kezdetek és végek,
miként beleszülettem a nagy kerékbe,
elválasztani akarom, békíteni a fényt, sötétet

ajkamon el-el botlik a szó, dadog bennem a lélek,
összecsuklik néha a teher alatt térdem,
szeretni és szeretve lenni, ez itt az érdem