Demeter Mária. Egy nap végén

Rózsaszínfehér
hűvös lángok a fákon –
Fent felhők gyúlnak.


Szemerkélő esőben a gesztenyesoron fényesen telített a levegő, az út, a csend, az érzés. Öregek a fák,
a múlt mindig jelen, minden egyszerre van. Mintha egy óriás lélegzésében lennék, nagyon lassan mozdulunk.
Lebegő súlyban állunk,indulunk,visszatérünk. Aztán elmegyek… Őszig. Csak ne történjen addig semmi baj.

2017. május 15.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights