Fülöp Kálmán: A nyár lába
Mosolygó ég bordó sátrán
kátrányízű,
szőke mozdonyfüttyök árnyán
ücsörög a csorba nap –
varjú száll egy vak karóra
s állingál a délibáb,
sántán menetel az óra,
mánus csücskén a világ
úgy kongatja vízharangját,
mintha balga kis halak
édes nászát, zsolozsmáját
zengené a víz alatt,
s míg a szél függönyén körbe
hálót sző egy föffedt pók,
fűszál székén büszkén ülve
a nyár lába vízbe lóg
Pusztai Péter rajza