Fülöp Kálmán: Infinit
Forró leheletünk
bepárásítja
a lenyugvó nap
tűzkeresztjét –
cserepes szél
cserzett arcunk
csiklandozza.
Szeretnék még
veled maradni
a pillanat
csiga-csendjében,
hogy idegeinkre
feszűljön
a sápadó nap
töviskoronája
s ölelkezésünkbe
beleborzadjanak
a dalos madarak.
Pusztai Péter rajza