bár lenne ez nagyváros csak a távolságok kedvéért nem emlékművek kellenek nekem nem kulturális csomópontok bámulnivaló hisz úgyis estéket töltenék csak járkálással emlékezéssel nagyság kellene hogy ne érjek hamarabb a városszélre mint a gondolatéra hogy ne akasszon meg a rólatok való álmodozásban egy határ sem utolsó házak sora hogy saját időm és a tietek a rátok szánt percek párhuzamban haladjanak engedjem lecsorogni a két egymásra talált ketyegést a nedves aszfalton eltűnni a csatornafedelek alatt hogy újra per pedes álmodjak rólatok titeket megálmodjalak míg fel nem jön a nap s valahol két ház közé szőtt fényhálóján végre veletek együtt boldogan fennakadjak