eszembe jut errõl egy tamásváralján tanult szó: patics

Patics vagy vesszőfal: a magyar népi építészet 8000 éves technológiája. Olyan fal, ami úgy készül, hogy földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd
a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják.
Felületét gyakran be is meszelik. Olcsó, és igen elterjedt módszer volt évezredekig.
Varga Csaba néprajzkutató szerint a szó a tap gyökből van, melynek értelme: két felület szorosan érintkezik.
„Tap|ad, tap|asz, tap|aszt, tap|éta, tap|adó, tap|ló, tap|s, stb. A tap fordítva pat: például pat|ics fal = tap|ics fal, agyagból tap|icskolt, azaz tap|asztott fal.”
A Magyar Néprajzi Lexikon a következıket írja róla:
“Paticsfal=vesszőfal. A vesszőfonás ősrégi technika, Európában a neolitikumtól ismert. Magyarországon vesszőfalú házat a honfoglalás korától építettek…”
(Azért én válaszoltam, mert Tamás már valószínűleg hazament…)

…és maradtak… szegényen, sőt, már kerítésük sincs…