Hátráltak mindketten, azaz együtt. Vadmalac meg Malacka. Nem volt náluk fegyver, sem golyóállómellény, dehogy. Se konyhakés, még fakanál sem.
Hátráltak.
Gondolatban hátrálnak, vagyis a gondolataikban.
Egyszerre Vadmalac megáll, szól Malackának:
”Te, ott van valaki.”
Óvatosan néznek visszafele, azaz előre, menetirányban, viszont a válluk fölött. Hogy az illető ne vegye észre, hogy ők meglátták.
Ám nincs veszély, a komájukat látják. Háttal áll ő is.
”Te vagy az, komám?”, kérdi Vadmalac.
Az válaszol: ”Hiába na, a félelem összehoz.”

Forrás: http://lenolaj.hu