Halála 250. évfordulójának küszöbén utcát neveztek el Mikes Kelemenről (1690–1761) a magyar prózairodalom kimagasló alakjáról, Rákóczi Ferenc száműzetésének krónikásáról Rodostóban. A márvány-tengerparti török város volt a „nagyságos fejedelem” és kuruc társai bujdosásának végállomása. Rodostó (Tekirdağ) közgyűlése a Magyar–Török Baráti Társaság kezdeményezésére a Rákóczi Múzeum mögötti utcát nevezte el Mikesről.

A délkelet-erdélyi Zágonban született Mikes Kelemen tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban végezte 1700–07 között, ott alapozta meg latin műveltségét. Tizenhét évesen lépett a fejedelem szolgálatába, elkísérte lengyel, francia majd török földre is, végig kitartott mellette az emigrációban.

Rodostóban franciául megjelent rangos műveket fordított magyarra, és ott írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A „Törökországi levelek” címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több más idegen nyelvre is lefordították. A Leveleskönyv – irodalmi értékén túl – a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája is.
Mikes 1761. október 2-án hunyt el pestisben. Halálának 250-ik évfordulója közeledtével nemcsak az utcát nevezték el róla, de a török posta emlékbélyeget is kiadott a tiszteletére, borítékkal és bélyegzéssel egészítve ki a gesztust.

F. Tóth Tibor, a Magyar–Török Baráti Társaság alelnöke szavai szerint a múlt évtizedekben nagyon jó baráti és kulturális kapcsolatot sikerül kialakítaniuk a rodostói vezetőkkel, értelmiségiekkel, Erdoğan Erken magyar tiszteletbeli konzullal és Güneş Gürselerrel, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnökével. A rodostói társaság egy Mikes-konferencia megtartását is szervezi.

/Köszönöm Kovács József isztambuli konzulnak a rodostói fénykép-felvételeket./

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban