Kapui Ágota: Perszeidák éjszakáján
Több vagyok még sejtek halmazánál
több mint részek egysége: egész
több vagyok mint mikroszkóp magányom
de a teljességből hiányzik a rész
amit mások vontak ki belőlem
mint kerek számból apró törteket
több vagyok mint puszta test és lélek
mi összetart azt köszönöm neked
*
A Gondviselés úgy figyel majd engem
mint vén tudós a mikroszkóp alatt
nyüzsgő ezernyi apró sejt-palántát
és szétosztódó plankton-sorsokat
amőba-létem minden tévedését
fejcsóválva nyugtázza a Szem
a Gondviselés úgy gyógyít meg engem
ha tenyerébe hitem leteszem
*
Tenyered puha párnáin kuporgok
de nem hoz enyhet sarlós éjjelen
a csillaghullás sziporkázó fénye
mert éberséged hiányzik nekem
az oltalom mit álmaimnak nyújtasz
az ébrenlétben nyugtalan magány
hogy több vagyok még sejtek halmazánál
az ember-észnek ősi nagy talány
*
Meddig van az ég kapuja tárva
e jelenésben mi dolgom nekem
a Perszeidák lassú haldoklását
e földi létből meddig nézhetem
2017. augusztus 14. 15:58
Csodálatos alkotás! Köszönöm!
2017. augusztus 14. 15:59
Én köszönöm, kedves Marianna!
2017. augusztus 14. 17:33
Gyönyörű, mélységek és magasságok! Köszönöm az élményt Ágota!