Ezüst híd-Srebrni most: Ismet Bekrić verse
Fehér Illés műfordításaiból
Gyerekhatalom – Moć djece
Hideg beton, szürke beton
éltre kel csoda módon
ha gyerekkezek érintik,
suttogó ujjaikkal igézik
és sápadt arcára krétával
mosolygós napot firkálnak.
A ködös, fagyos reggel
még szebb is lehet,
ha a szobákból, ahol úr a meleg,
az utcákra gyerkőcök tekintenek,
így a város a meleg tetők alatt
fészket gyerekmosolynak ad.
Beton hladni, beton sivi,
može čudno da oživi
kad ga dječje ruke taknu,
kad mu prsti nešto šapnu
i na obrazu mu blijedom
nacrtaju sunce kredom.
Dan pun magle, dan pun leda,
može ljepše da izgleda
kad kroz zavjese ulica
proviruju dječja lica,
pa grad ispod toplih streha
svije gnijezda dječjeg smijeha.
Ismet Bekrić ( Banja Luka, 1943)
Fehér Illés fordítása