séták a veremben / groapa cu alei

a koporsólégy nem igazán fürge
a szűkös hely mint egy katonát fegyelemre szorítja
pedig mily kecsegtető és kívánatos lehet ama tér
hol a roppant bűzök fölfeslenek
és ahonnan sose látni az égre.

az illatoktól kábán elég ideje van
alaposan szemügyre venni a lakót magát
ki verhetetlen a döglesztő miazmák és a bomlás terén
s nem kell tartania attól hogy tettenérik.

„kifinomult előkóstoló, remetébe oltva”,
mondhatnánk róla amint táncot lejt
a bendő nyálkás és kocsonyásan rengő zaftossága fölött
az állkapca és a száj zsenge penészbársonya körül.
majd mikor megpihenni tér a fül zsírodújába
azt hinnéd gondolataiba merülve hallgatja
amint az örökkévalóság éppen itt zümmög, e
csöndben érlelődő csemegékben.

mondottam volt, a koporsólégy nem igazán
fürge és emiatt
útja a fejtől a lábig
soká eltarthat, szörnyen soká
olyan sokáig hogy a visszaúton
rá se ismer a mélyben lakóra.

de most psszt. a koporsólégy elszenderült.
holnap nehéz éjszaka várja.

Fordította Cseke Gábor

1. Gergely:
   2010. december 16. 16:16

   ezegyzseni, ezajaáneszpop

2. Dr.Gatty:
   2010. december 17. 13:53

   Idegenvezetés a holttesten. Nagyszerű vers!