Későre veszem észre, hisz szerényen „meghúzódik” a műterem egyik sarkában. Döbbenet, a szó legpozitívabb értelmében, hiszen ez… Chagall – asszociálom, gondolatban. Chagall-i oldott, stílus! -’ Alant mélységek, emberi gyarlóságok hínárjai megpróbálnak visszarántani, nem hagyhatom helyem. Lábam mintha gúzsban kötötték volna. Köt a rend, köt a szeretet. Maradnom kell.’ Dacosan, hátraszegett fej, kérdő tekintetének kobaltkék tengerén ott is válasz, nem vár Ő magyarázatot, sem megfejtést az élet kérdőjeleire, jövendőmondók sem gazdagodnak pénzén. Nem vádol, mérlegel és elfogad …

Kedei Zoltán: Önarckép

A festék „oldószer”, feloldja a „szokatlan” vöröset. Megszépül minden. Mert emberemlékezet óta nem zengett így az élet szimfóniája. Biztos vonalvezetés, semmi „mellébeszélés”, fölösleges ecsetvonás. Csak kék és vörös és fehér, s egy kevés sárga. A többi színt a műélvező saját íriszpalettáján keveri ki, kinek van szeme a látásra, lásson. Minden a helyére kerül.

2017. szeptember 21.

1. Kedei Zoltán:
   2017. szeptember 25. 11:54

   Köszönöm a szöveget. Elfogadom. Találó.