„A rádió összekapcsolja önt az egész világgal” – mondta egy régi hirdetés. Lehet, hogy ezért nincs rádióm. Aránylag ritkán találkozom e fontos műszerrel és ilyenkor mindig újra felfedezem. Izgalmas és veszélyes játékszer, végzetes, kétélű ajándéka a sorsnak. Minden félévben új típust hoznak forgalomba. A készülékek egyre szebbek, egyre áramvonalasabbak, egyre hibátlanabbul kapcsolnak össze az egész világgal. Emlékszem, tizenöt évvel ezelőtt hallgattam először rádiót. Amatőrkészülék volt és dróttalanságához képest feltűnően sok összegabalyodott drót volt körülötte. Ijesztően recsegett, de egyszerre elhalkult a robaj és néhány pillanatig zenét lehetett hallani, erőtlenül, de tisztán. „Róma” – mondták mellettem. Megvallom, meghatódtam. Úgy éreztem, egészen nagy dolognak voltam tanuja. Azóta sem volt ilyen rádióélményem. (Búcsú az értelemtől, 1939. február 12.)

Folytatjuk