Bálint György breviárium (57)
1939. szeptember 3 – ismételtem magamban e dátumot, mely szürkén és ártalmatlanul hangzott még, de azután történelmi csengést kezdett kapni, ahogy múltak az órák. 1939. szeptember 3: nemsokára már úgy beszélnek majd e napról, mint valami fontos határkőről az emberiség életében. „Ha jól emlékszem, még 1939. szeptember 3. előtt találkoztam X-szel” – mondja majd valaki néhány év mulva. Esetleg úgy mondja: „Igen, még békében történt, szeptember előtt.” Száz év mulva egy tanár szigorúan kérdezi majd: „Nem készült? Nem tudja mi történt 1939. szeptember 3-án?” Magam sem készültem, meg kell vallanom. Nem tudom egészen pontosan, mi történt tegnap. Nem tudom, hogy egy régi világ halt-e meg, vagy egy új született. Nem tudom, hogy érvényes-e még mindaz, amiben 1939 szeptember 3. előtt sokan hittünk, nem tudom, hogy megértjük-e egymást valaha azokkal, akik most anyjuk oldalán tipegnek gyanútlanul és akikből egyszer majd „háború-utáni nemzedék” és „mai ifjúság” lesz. Emlékszem: huszonöt évvel ezelőtt kissé dermedt kíváncsisággal és elemista jóhiszeműséggel figyeltem az izgatott és titokzatos lapcímeket és beszélgetéseket. Nem tudtam pontosan, mi történik körülöttem. Később „háborúutáni ifjúság” lett belőlem egy időre.
Aztán elmult az ifjúság és később elmult a „háborúutániság” is. Azt hiszem, nagyjából minden lényeges elmult: az úgynevezett „legszebb évek” gyorsan, bizonytalanul és eredménytelenül gurultak el két történelmi dátum között. Most már nagyjából mindegy, – gondoltam szeptember 3-án délután az esőben. Haza akartam menni a könyvekhez, de éreztem, hogy felesleges, mert egyelőre a könyvek is érvénytelenek. A könyvek magyaráznak és most hosszú időre időszerűtlen minden magyarázat, mert a tények korszaka kezdődött el 1939. szeptember 3-án. A tények most keményen zuhognak a világra, kíméletlenül és elháríthatatlanul, mint eső a kövezetre. Meg kell szokni ezt; egyelőre tények között kell élnünk, magyarázat és értelmezés nélkül. Európa egyelőre nem táj, nem környezet, hanem egyszerűen csak terep. (Búcsú az értelemtől, 1939. szeptember 4.)
Folytatjuk