Szín: a konstanzai tengerpart. Idő: 1936 májusa, amikor a világválság állítólag már túl van a mélyponton. Szereplők: a konstanzai narancsimportőrök és a Fekete-tenger. Első felvonás: a narancs ára esik. Az importőrök kezüket tördelik. Második felvonás: a nagykereskedőknek mentőötletük támad. Az ötlet nem egészen új, alkalmazták már kávéval, heringekkel, búzával és egyéb élelmiszerekkel szemben is. Nem új, de hasznos. A narancsot a tengerbe kell dobni, nehogy az emberek olcsó narancshoz jussanak. Tízmillió narancsot hajóra raknak, kivisznek a nyílt tengerre, s a vízbe öntik. Mind a tízmilliót. Egy darabnak sem szabad belőle a szegény emberek kezébe kerülnie. Most következik a harmadik felvonás, a váratlan fordulat. A tenger háborogni kezd, napokig tartó vihar támad. A lázongó hullámok visszasodorják a narancsot a konstanzai partra. A szegény emberek elözönlik a partot, és ingyen narancsra halásznak. A narancs, ha kissé vizes és sós is, mégiscsak narancs. Azok, akik elől a vízbe dobták, mégis hozzájutnak, méghozzá nem olcsón, hanem egészen ingyen. Az importőrök a hajukat tépik. Egyelőre függöny. Olyan az egész, mint egy mitológiai dráma. A tenger fellázad egy megkótyagosodott világrend esztelensége ellen, és rendet teremt. (A tenger lázadása. 1936. június 5.)

Folytatjuk